Mezőberényben gazdag polgárcsaládban született meg 1895-ben Hegedős Károly, aki később többek között Cegléden is letette a kézjegyét: a város több ma is meghatározó épületének tervezése az ő nevéhez fűződik.
Hegedős Károly már gyermekkorában árvaságra jutott, bátyja lett a gyámja. A békéscsabai evangélikus Rudolf Főgimnáziumban érettségizett. Festőművész szeretett volna lenni, a 25 éves találkozójukon hét szép rajzot adott a gimnáziumnak, amit még diákként rajzolt a tanárairól.
Ám mégis a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karán kezdte meg a tanulmányait 1913-ban. Az első világháború a frontra szólította, tüzérként szolgált több harctéren. Oklevelét a háború után a műegyetemen nyerte el 1921-ben. 1921-22-ben Mezőberény nagyközség építészmérnöke. 1922-23-ban egy bukaresti tervezőirodában tervező építész, több jelentős épületet tervezett, köztük a csehszlovák követségi palotát, 1923-24-ben Kolozsváron irodavezető és kiviteli művezető. 1924-25-ben Párizsban tanulmányúton járt.
1925-26-ban tervező magánépítész. Megismerkedett a Ceglédi Nemzeti Bankfiók vezetőjének, Adler Stoffa Jánosnak leányával Erzsébettel, aki később élete párja lett. A Magyar Mérnök-, és Építész Egylet 1925. májusi közgyűlésén vette fel tagjául Hegedős Károly építészmérnököt, Cegléd, Szövetség u. 3. alatti lakost. 1925-ben elkészítette az Ipartestületi Kultúrház (ma Művelődési Központ) terveit. Az építkezés pénzhiány miatt lelassult, de a ceglédi iparosok áldozatvállalásának köszönhetően 1927. december 4-én megtarthatták az ünnepélyes átadást.
1928. február 12-én a ceglédi evangélikus egyházközösség közgyűlése eldöntötte, hogy az addigi evangélikus elemi iskola helyén új, korszerűbb iskolát építenek. A tervezéssel megbízott Hegedős Károly – aki maga is az evangélikus gyülekezet tagja volt – elkészítette a tervet és vállalkozott a műszaki ellenőri feladatra is. 1928. május elsején kezdték a bontást, november 18-án pedig részlegesen már birtokba vehették az épületet. A földszinti üzlethelyiségek és a tantermek készen voltak, a dísztermet az év végén fejezték be. 1929-ben a tervei alapján épült meg a Teleki u. 12. alatt dr. Gombos Dénes villája, amely ma a ceglédi televízió székháza.
1926-ban a tervei alapján került sor Békéscsabán a rossz állapotú tanácsterem felújítására, amelyhez a közgyűlés elfogadta Hegedős Károly, a csabai gimnáziumban érettségizett ceglédi építész terveit. 1926-37-ben különböző építőipari vállalatoknál irodavezető-tervező. Többek között részt vett egy Rumbach Sebestyén utcai épület munkálataiban, és ő tervezte az OTI Csepeli Rendelőintézetét. Ez az időszak a gazdasági válság miatt a fővárosi bérlakásokban nélkülöző, megrendelésekre vágyó és ebből megélhetést biztosító nehéz időszak volt az életében. 1936 nyarán zártkörű pályázaton hat építészt bíztak meg Békéscsabán az OTI-székház terveinek elkészítésével, novemberre eldőlt, hogy az épület a tervpályázaton győztes Hegedős Károly tervei alapján épül. A modern épületről nagy elismeréssel írt a Tér és Forma építészeti folyóirat, amelynek cikke szerint az OTI évről évre sikerültebb rendelőintézeteinek sorából kellemesen tűnik ki a békéscsabai: az épület azt is megmutatta, hogy miképpen lehet a kor szellemében, idegen példák, a svéd és dán klasszicizmus utánzása nélkül, becsületesen és tisztességesen építeni. 1937-től 1944-ig tervező magánépítészként több jeligés tervpályázaton első díjat nyer (az OTI Madách téri vörös téglából épült bérháza, a MABI ügyviteli székháza, az OTI kolozsvári székháza). 1939-ben építette egyik emblematikus művét, a Magyar Jakobinusok tere 2-3. alatt álló igen korszerű bérházat, ami eredetileg az Országos Társadalombiztosítási Intézet Bányanyugbér Biztosítási Ágazatának bérháza volt az akkoriban még Endresz György téren. A Párizsban szerzett benyomásai alapján Bauhaus stílusban megálmodott – a maga korában modernnek számító – társasházon az építész lánya Hegedős Piroska visszahelyezett egy táblát 2015-ben. Az eredeti tábla az építész kézjegyével oda került, ahonnan az Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó (IKV) eltávolíttatta évtizedekkel ezelőtt. A ház lakói – köztük Széchenyi-díjas művészettörténész, Kossuth-díjas filmrendező – annyira elégedettek az épülettel, tagolásával, komfortosságával, hogy örömmel támogatták az építész emlékét megőrző tábla visszahelyezését.
1945-től 1954-ig különböző magán, illetve nemzetközi vállalatoknál tevékenykedett. 1954-ben tizenegy társával megalapítják a Földművesszövetkezeti Tervező Vállalatot, ahonnét 1958-ban nyugdíjba vonult. Nyugdíjasként is aktív tevékenységet folytatott 1970-ig. 1971-ben vehette át az aranydiplomáját.
De nemcsak építészi munkája miatt kiemelkedő Hegedős Károly munkássága. A tervező 1945-ben kezdte el írni hatezer oldalas memoárját, melyben a XX. századi Magyarország első évtizedeinek történetét örökítette meg. A többkötetes műben Hegedős magánélete mellett beavatja olvasóját az építész szakma mindennapjaiba és több fontos közérdekű eseményt is bemutat.
Az egykoron ceglédi építészmérnök 78. évesen hunyt el, a Farkasréti temetőben búcsúztatták. Három jelentősebb ceglédi munkája az elmúlt időkben felújításra került, és bizonyára hirdeti még sokáig Hegedős Károly emlékezetét.
Károly Tamás
Fotó: Kisfaludi István
