Cegléd egyik kedvelt pihenőparkja a Népkert, amelyet a ma élő ceglédiek Gubody parknak ismernek. A nevét 1907-ben kapta egykori városvezetőnkről Gubody Ferencről, a park megálmodójáról.
Gubody 1884-től egészen haláláig 1907-ig Cegléd polgármestere volt, aki a polgárság segítségével teremtette meg a mai városszerkezet alapjait. Munkásságának 23 éve alatt európai színű sertéshizlalás volt városunkban. Nevéhez fűződik a ceglédi borászat, pinceszövetkezet, szállodák kávéházakkal, bankok, vízszabályozás, kétmedencés uszoda (1895) és terek létesítése. Óvodákat, tanyasi iskolákat emelt, felépítette a gimnáziumot, az új városházát és a járásbíróságot. Megválasztása előtt Cegléd semmiben sem különbözött más mezővárosoktól, az utcák porosak voltak, a gyalogosok sárban gázoltak a fabakterokkal földbevert cövekekkel védett járdákon. A városból hiányoztak a levegős terek ezért kisajátította a református templom melletti házakat, lebontatta őket és kialakította a mai Szabadság teret. Ennek közepére állíttatta Kossuth szobrát két mellékalakkal, a honvéd fiától búcsúzó apával. Ő telepítette városunk szimbólumának számító ostorfa fasort is.
A Széchenyi úttól északra az ott lévő kertek, magtár és szántók helyén Népparkot létesített az 1880-as évek végén. Itt állt a Vigadó a Gubody park sokat emlegetett ékszere, amelyet Vaskovits Antal tervei alapján kezdték építeni 1896 márciusában és 4 hónap múlva már meg is tartották az ünnepélyes megnyitót. A Vigadót 1980-ban bontották és épült helyére a most is látható, annak idején „Sportpalotaként” emlegetett tornacsarnok.
A parkot nem kímélték a háborúk. Bármilyen hihetetlen a 2. világháború alatt a csodálatos park fáit tűzifának használták. A régi Népkertben a háború végére egy fa árválkodott. A háborút követően újratelepítették az immár Lenin nevet használó parkot: 142 fát és 191 cserjét ültettek. Erről a Magyar Távirati Iroda írt 1946. szeptember 13-án: „újjáépítik Cegléd egyetlen parkját. A ceglédi Gubody-kert, amely a városnak egyetlen parkja, a háború pusztításai következtében teljesen tönkrement. Csak alapítójának, Gubody Ferenc egykori polgármesternek mellszobra maradt meg épségbe… A város kezdeményezésére most a pártok, az iskolák, pénzintézetek, a szakszervezetek és különböző egyesületek támogatásával megindult a munka a park helyreállítására.”
Elteltek az évtizedek és talán újra itt az ideje az összefogásnak. A város tüdeje, a turistákat köszöntő park segítségre szorul napjainkban is, hiszen a park sanyarú sorsa mit sem javul. Nincs háború és mégis van. A lakosság egy része küzd és harcolni lenne képes, hogy történelmünk egy része ne vesszen a múlt ködébe. A Pest Megyei Hírlap az elmúlt évtizedekben többször foglalkozott a Gubody parkkal és sorsával, hasonlóan a mostani sajtó is a városunkat övező zöldterületekkel.
A Gubody Ferenc által megálmodott angolpark, – ahogy jelenleg minden, ami a városközponton kívüli – mostohagyerek és ez így volt 30 éve is. Erre mutat rá Koltói Ádám 1982-ben A Pest Megyei Hírlapban megjelent Parksirató című cikke is.
Hogy miért mostohagyerek a Gubody park? Az ott lakók még emlékeznek a park régi pompájára, a dús növényzetre és az árnyékot adó zöldellő fakoronákra. Most is vannak óriásfák és díszes kertek, de valahogy az idősebbek azt mondják, mégsem az igazi.
Egy olvasó a minap levélben keresett meg és segítséget kért: „Kedves Ágnes! Mellékelten küldök két képet a 2017-2018 évi Gubody parki lombhullásról. Véleményem szerint az eltérő időjárás okozza a különbséget. Az arany és más feltűnő színű levelek nagy víztartalmúak, a mostaniak bronzszínűek, gyakorlatilag szárazok. Esztétikailag az idei avar is szép, de jelzi a súlyos aszályos időjárás káros hatását és csak szakember tudhatja, hogy mi lehet még az oka az eltérésnek. 34 éve lakunk a park mellett és látjuk, ahogy minden erre járó állampolgár is tapasztalhatja, hogy az elmúlt 5-10 évbe több fát, bokrot vágtak ki, mint korábban az évtizedek alatt és fiatal növényeket is, mert kiszáradnak. A felvételeken is látszanak a csonkolások, a nagy terek. Itt 10-20 éve még egészséges fák fejlődtek és ami érthetetlen, évek óta egyetlen új fát sem ültettek. Lassan eltűnik a Gubody park a város egyik ”tüdeje”, pihenőhelye. Az aszállyal nehéz megbirkózni, de az a tapasztalatom, hogy a városok többségében folyamatosan öntözik a parkokat. Itt csak néha műanyag tartályból a nyári növényeket. Tudjuk, hogy a folyamatos intenzív öntözés költséges, de megtérül: üde a pázsit, szépek a virágok, nem pusztulnak az évszázados fák sem. És nem „gyönyörködünk” bronzszínű száraz levelekben, amikor a fák meg haldokolnak. Gubody Ferenc emléke és a park felelős gondozása megéri az áldozatot.”
A körzet képviselője Rimóczi Gábor, mint tudjuk szívén viseli a park sorsát. Hiszen néhány hete saját költségen újíttatta fel a megrongálódott Székely kaput, amin valaki az erejét fitogtatta. Biztos vagyok benne, hogy 1946-hoz hasonlóan, amikor szakszervezetek, iskolák, magánszemélyek, cégek együttes erővel életre tudták kelteni a parkot, az az erő benne van a mai nemzedékben is.
Amit nem szabad elfelejteni, hogy a parkban található fák nagy része nagyon öreg és mint minden az életben mulandó. Ezek a fák a 2. világháborút követően kerültek ültetésre. A parknál úgy ahogy az ostoros fasornál is, ami már több mint 100 éves, lassan eljön az idő, hogy búcsúznunk kell, de a fiatalításnak és a város szakembereinek köszönhetően még kaptak időt.
Ugyanakkor elvárható lenne, hogy az önkormányzat egy nyilvános fórumon meghallgassa azokat, akik a park sorsát figyelemmel kísérik, akik aggódnak érte, vagy, aki szeretné a segítségét felajánlani. Az emberek többsége nem szakember, de mint ceglédi polgárnak szíve-joga tudni, hogy a városvezetés, milyen parkrendezési programmal rendelkezik a Sportcsarnok átépítése kapcsán és akár ötletelni, hogy lehetne a Gubody parkot megőrizni az utókor számára, kicsit legyőzve az időt.
László Ágnes
Lapunk megkereste az Önkormányzatot milyen terveik vannak a Gubody parkkal kapcsolatban. Szokolai Attila sajtóreferens az alábbiakat küldte meg: „Cegléd Város Önkormányzata kiemelt feladatának tekinti a közösségi terek, közparkok megújítását, amelyet bizonyítanak az idei esztendőben a Kossuth téren folytatott és a Szabadság téren megkezdett átalakítások is. A munkát minden esetben apró részletességgel kidolgozott koncepció alapján végzi el a város, s így kell eljárni a Gubody park esetében is. A növényzet megóvása, megújítása, a járdák, utak, közösségi terek kialakítása alapos tervezést igényel, hogy a park mind a látogatóknak, mind a növényeknek megfelelően újulhasson meg.
A tervezés megkezdése előtt ez esetben is nagy hangsúlyt szán a helyhatóság a lakossági egyeztetésnek, amelyet – az önkormányzat reményei szerint – a korábban tapasztalt érdektelenséget felváltva aktív és konstruktív véleménynyilvánítás jellemez majd.
A Gál József Sportcsarnok megújításának tervezése során egyébként eddig is kiemelt figyelmet kapott a Gubody park megóvása: a jelenlegi tervek szerint a kibővített új csarnok ebben az irányban mindössze tíz méterrel lesz szélesebb a jelenleginél, a most is meglévő járdánál lesz az épület fala.
A szóban forgó cikkhez az alábbiakat fontos kiemelni: Az utóbbi 5 esztendőben a Gubody kertből, 10 fa lett kivágva. 2 db Platán, amelyekről szakértői vélemény állapította meg, hosszában meg voltak repedve, 2 db Kőris, amelyből az egyik a Köztársaság utca sarkánál kettétört és kizuhant az út szélére. 1 db Nyírfa, 1 db Japán akác, 1 db szétkorhadt Vadgesztenye, 1 db viharkárt szenvedett díszalmafa. 2018. őszén csak 2 db, teljesen kiszáradt fa lett kivágva a parkfenntartó által.
A héten a parkban száraz gallyazás és fiatalítás zajlik. Ennek oka, hogy rengeteg gyermek és más korosztály is szívesen tölti idejét a park fái alatt, ezért senki sem szeretné, hogy egy széllökés esetén a száraz faágak valakit megsebezzenek. A faállomány átlagéletkora valóban 70 év körül van, ezért kell sokszor száraz gallyazást végezni rajtuk, hiszen az idő megviseli őket. A Gubody kert jelenlegi faállománya jelenleg is sűrű, ezért van nyáron olyan jó árnyék alattuk.
A fapótlások azért nem indultak még el, mert az óriás fák alá beültetett fiatal egyedek csak „alászorulnának” és nem fejlődnének kielégítően, mint például a Rákóczi úti ostorfasor pótolt egyedei. A park automata öntözőrendszerrel kiépítése és annak fenntartása rendkívül költséges munkafolyamat, hiszen a park területe több mint 2 hektár (20.000 m2), ilyen nagy alapterületű parkokat még Ceglédnél nagyobb városokban sem öntöznek intenzíven.
Az őszi lombszíneződést valóban befolyásolja az időjárás is, és szeptember-október hónapban gyakorlatilag nem volt csapadék és hideg sem, de a fajra jellemző lombszín például a platán esetében a sötétebb és világosabb barna minden évben általános. A kőrisek jellemzője az aranysárga vagy a piros őszi lombszín, de ha szeles és esős idő van, akkor sajnos nem sokáig gyönyörködhetünk benne, mert lehullnak, és a nedvesség hatására elszíneződnek. Az utóbbi 5-10 évben biztosan nem történtek drasztikus csonkolások a Gubody kertben.”
