Czigony Claudia 2015-ben érettségizett a Ceglédi Kossuth Lajos Gimnáziumban. Több társával együtt ő is a Budapesti Corvinus Egyetemen tanult tovább. Egyetemi sikerei mellett nem hagyott fel gyerekkori szerelmével, a fitnessel sem, sőt egy másik régi nagy álma is megvalósulni látszik.
– Miért választottad a gimit nyolcadik után?
Ceglédi gimnazistának lenni a családomban már szinte hagyománynak számít. Itt tanult és érettségizett anyukám, apukám, nagybátyám, sőt még a nagypapám és a testvére is. Nem is volt kérdés, hogy én is a gimi mellett fogok dönteni – szinte első dolgom volt a családi tablófotók felkutatása a folyosókon. Mindemellett azt sem tagadhatom, hogy már kiskoromban elbűvölt a gimnázium épületének régiessége, szépsége, grandiózussága – azt hiszem, már ekkor eldöntöttem, hogy ide szeretnék majd járni, ha „nagy leszek”.
– Milyen volt az osztályod, mire emlékszel vissza szívesen a gimis évekből?
A „b” osztályba kerültem, mely emelt matematika és emelt angol tagozatot jelentett. Nagyon hálás vagyok a lehetőségért, ugyanis a sok emelt óra rendkívül jó alapot adott a későbbi tanulmányaimhoz. Osztályfőnökünket, Simon Katalin tanárnőt nagyon szerettük – a kedvesség és szigorúság, ami őt egyszerre jellemezte, úgy gondolom felelősségteljes felnőttekké formált mindannyiunkat.
Sosem fogom elfelejteni a gólyanapot, amikor az osztály az Ofival együtt ősember jelmezben táncolt és ugrált Bon Jovi „It’s my life” című számára. Örökre emlékezetesek maradnak számomra az osztálykirándulások, a közös színházlátogatások, és az is, hogy talán mindannyian együtt látogattuk meg életünkben utoljára a Budapesti Vidámparkot még bezárása előtt.
Szerintem egyikünk sem felejti el a közös készülődést a szalagavatóra, a szerenádot és a bankettet, de ami biztosan örökre mindannyiunk szívében marad, az valószínűleg szeretett 215-ös osztálytermünk, mely a mi ízlésünk szerint lett kifestve, mi rendeztük be és alakítottuk az osztályunk „személyiségéhez”. Mindehhez hozzátartozott az arcunkra mindig mosolyt csaló, szemközti Széchényi úti házban lakó kedves bácsi mindennapos integetése. Sorolhatnám még a számos emléket, összességében tehát az osztályunk sok szép és vidám évet tudhat maga mögött.
– Mikor döntöttél a pályaválasztást illetően?
Már általános iskolás korom végén volt egy megérzésem arról, hogy gazdasági területen kellene majd elhelyezkednem. Mindig is kíváncsi típus voltam és nagyon érdekelt, hogyan működik a világ, mik a jelenlegi politikai és gazdasági folyamatok mozgatórugói, vagy hogy kerül a boltba egy adott termék. Szerettem a matematikát, imádtam a történelmet és a magyart – összességében inkább humán beállítottságúnak vallom magam.
– Megkaptad-e a kellő felkészítést ehhez a gimiben?
Biztos voltam benne, hogy bármit választok, megkaptam hozzá a kellő felkészítést – legyen szó akár gazdasági területről, jogról, pszichológiáról, bölcsészetről vagy testnevelésről. Ezt bizonyítja az is, hogy már tizenegyedikes koromban előrehozott érettségit tudtam tenni földrajzból és testnevelésből – habár utóbbihoz nagyban hozzájárult „fitness-es” múltam és az, hogy Fit-Kid magyar válogatott voltam ebben az időszakban.
Hogy belekóstoljak a gazdaságba is, részt vettem Kozma Sándor tanár úr pénzügy szakkörén, melynek köszönhetően három gimis csapattársammal a PénzSztár Országos Középiskolai Pénzügyi-Gazdasági Verseny döntőjéig meneteltünk. Az, hogy még a pénzügybe is sikerült belelátnom a gimiben, segített átgondolni, hogy melyik terület mennyire illik hozzám; miután végiggondoltam, hogy mik a kereseti lehetőségek az adott diplomával, győzött a gazdálkodástudomány. Szerencsére úgy érzem, nagyon jól döntöttem.
– Hol tanultál végül tovább?
Nem volt egyszerű meghozni a döntést, de nagybátyám, aki a „Közgáz”-ra járt, meggyőzött róla, hogy ebben a szakmában a Budapesti Corvinus Egyetemen lesz a legjobb helyem. Nagyon boldog vagyok, hogy a Corvinus gazdálkodási és menedzsment alapszaka mellett döntöttem. Úgy érzem, a legjobbaktól tanulhatok: neves közgazdászok tartják a gyakorlatokat, az előadásokat pedig sok esetben vállalatok felsővezetői, vezérigazgatói vagy akár volt miniszterek.
– A gimnáziumban is faktos voltál, itt is FAKT-os lettél. Ez utóbbi azért mást jelent.
Az egyetemen rendkívül színes a diákélet. Már elsős koromban felvételt nyertem a Fiatal Autonóm Közgazdászok Társasága Szakkollégiumba (FAKT), ahol az egyetemen tanultakat kiegészítve plusz kurzusokat hallgathatok, valamint életre szóló barátságokra tehettem szert. Itt ráadásul az „osztályélményt” is megkaptam: nem vesztem el, amikor hirtelen a 35 fős osztályból egy 250 fős szakon találtam magam.
– Egyetem mellett hol kezdtél dolgozni?
A FAKT-nak köszönhetően volt lehetőségem részt venni a Deloitte Üzletviteli és Vezetési Tanácsadó Zrt. szakkollégistáknak szervezett Üzletviteli tanácsadás kurzusán 2017 tavaszán, ahol a legjobban szereplő 5 diák közé soroltak. A kurzus befejeztével felvételt nyertem a céghez vezetési tanácsadó gyakornokként, így több mint egy évig egyetem mellett dolgoztam a Deloitte-nál, azóta pedig, hogy befejeztem egyetemi kötelezettségeimet, már teljes állásban tanácsadóként foglalkoztatnak. Alapvetően projekteken dolgozunk az energia-, a banki- és biztosítói vagy a telekommunikációs szektorban, melyek általában bizalmasak. Jelenleg projektmenedzsment (PMO) tanácsadó vagyok, két nagy cég felvásárlást követő integrációját segítem.
– Az alapképzést sikeresen befejezted. Hogyan tovább?
A Gazdálkodástumányi Karról kikerülve rengeteg lehetőség van az elhelyezkedésre: újabb nehéz döntés elé kerül az ember, hogy milyen iparágban szeretne dolgozni, a tanácsadás érdekli-e, esetleg saját vállalkozásban gondolkozik… Én a tanácsadásban jól érzem magam, viszont itt is kell „szakosodni”. Jelenleg azon vagyok, hogy megtaláljam, mi áll hozzám a legközelebb a lehetőségek közül, ezért tavaly az egyetem mellett számos esettanulmányi versenyen vettem részt (Országos Esettanulmányi Verseny, L’Oréal Brandstorm nemzetközi verseny), többről sikerült az első helyezést is elhoznom (Budapest Bank Beyond Banking Challenge, Magyar Biztosítók Szövetsége, Vodafone TelcoCup) – összességében az eredményeket tekintve a tavalyi szezonban országos 2. helyezett lettem a Case Solvers „Év esetoldója” ligájában. Emellett a kutatást is kipróbáltam, második lettem az intézményi TDK Vállalatgazdaságtan szekciójában, jelenleg pedig az OTDK-ra (Országos Tudományos Diákköri Konferencia) készülök. Valamivel sikerült közelebb kerülnöm, hogy mi is az a típusú feladat, amelyet szeretek elvégezni, viszont, hogy hosszú távon mire specializálódom majd a szakmán belül, még mindig a jövő zenéje.
– Úgy tudom, hogy a gazdálkodástudománytól kissé távolabb eső irányokban is vannak terveid.
Rólam nagyon fontos tudni, hogy mindig az a típusú személy voltam, aki szeret új dolgokat kipróbálni és egyszerre több dologgal foglalkozni. Hét éves korom óta egészen egyetemi másodéves koromig kitartóan jártam Randos Gabriella fitness edzéseire és Fit-Kid versenyekre, eredményeinket a Ceglédi Sportgálán is többször díjazták. A sportnak rengeteget köszönhetek, nem véletlen, hogy a szeretete az egyetem mellett is megmaradt bennem. Az alapképzésemmel párhuzamosan elvégeztem a gimiben a School of Business OKJ-s Fitness wellness instruktor képzését is. Ezen kívül régi nagy álmom, hogy professzionális sminkes legyek, így valószínűleg idén nemcsak egy mesterképzést fogok elkezdeni a Corvinus-on, de mellette egy sminkiskolába is beiratkozom majd. A több lábon állásból baj sosem lehet.
Teljes mértékben egyetértek. Köszönöm a beszélgetést.
Volter Etelka
