A magyar pedagógusok önkéntes egyesületének első alapszabályát a korabeli belügyminiszter 1891. október 24-én tudomásul vette, ezzel jogilag megalakult a Magyar Pedagógiai Társaság. Áldásos tevékenységét 1950-ig folytathatta, amikor belügyminiszteri rendelettel megszüntették a Társaság szervezeti tevékenységét. Első elnöke Heinrich Gusztáv budapesti egyetemi tanár lett. (1938/39-ben Pintér Jenő is elnöke volt a társaságnak, aki egyébként Cegléd szülötte, tanár, irodalomtörténész, József Attila érettségi elnöke.)
Az 1950-es „feloszlatás” után 1967-ben szervezték újjá a Magyar Pedagógiai Társaságot. Sorra alakultak a szakosztályok és szinte mindenütt a megyei tagozatok. Csak Pest megyében nem.
Ilyen előzmények után dr. Novák István megyei művelődési osztályvezető bíztatására 1979 elején előkészítő bizottság alakult a megyei tagozat megszervezésére. Szó volt a bizonytalan anyagi háttérről, de ezt az MPT központi szervei, a megyei pedagógus szakszervezet és Pest megye tanácsa garantálta. 125 pedagógus jelezte tagsági szándékát, így került sor a Pest Megyei Pedagógiai Napok első rendezvényén a megyei tagozat alakuló ülésére a Vármegyeház dísztermében. Simon Gyula, az MPT titkára javaslatára megválasztották a tisztségviselőket. Az elnök: Hargitai Károly (Zsámbék), alelnök: Oberczán József (Budapest) titkár: Szabó Alfréd (Cegléd) lett. Másodtitkárnak Novák Lászlónét (Szada), jegyzőnek Platthy Ivánnét (Szentendre) választották. Ezzel megalakult a Magyar Pedagógiai Társaság Pest megyei Tagozata.
A serényen dolgozó kollégákkal négy munkabizottság alakult: didaktikai-metodikai,neveléselméleti, pedagógiai-vezetési és neveléstörténeti. Dr. Novák István úgy fogalmazott: „Szeretnénk elérni, hogy megyénkben mind több iskola, nevelési intézmény pedagógus kollektívája váljon eredményesen dolgozó alkotó közösséggé, iskolája pedig igazi pedagógiai műhellyé.” Szabó Alfréd kezdeményezésére és szerkesztésében (hivatalos engedély híján) a „társaság tagjainak tájékoztatáséra” megjelent a Pedagógia Zsámbéktól Abonyig c. kiadvány, mely a Zsámbéki Tanítóképző nyomdájában készült. (A címlap Miklósovits László munkája).
A feladat lényegét ismertük: a Társaság a pedagógiai elmélet és gyakorlat szakembereit tömörítette, önkéntes, autonóm szakmai-tudományos egyesülésként működött. Az egyik ceglédi Pedagógiai Napon Kiskun Farkas László, zsámbéki tanítóképzős tanár, volt ceglédi gimnáziumi tanár, Illyés Gyula epigrammáját idézte a pedagógus teendőinek legfőbb útmutatójaként: „Azt, hogy a nép fia vagy, igazolnod, sejh, ma nem azzal
Kellene: honnan jössz, azzal, ecsém: hova mész!”
A disztichon sugallata: a szándékod nagyon fontos: merre tartasz, hova szeretnél eljutni?Ebből tudhatom, hogyan, miben segíthetek! –
Így történhetett meg az, hogy a segítés jegyében a tagozat titkára kezdeményezésére megyei és helyi pedagógiai pályázatokat hirdettünk a legjobb tapasztalatok, módszerek közreadására. Két évente pedagógiai napokat szerveztünk, kollégáink munkájának elismertetése érdekében megnyitottuk a Ceglédi Művelődés Aranykönyvét, bevezettük az új diplomások székfoglalójának megtartását, két alkalommal megszerveztük a tanyai iskolákban tanítók tapasztalat-átadó konferenciáját. Kitűnő regionális tanácskozás volt Cegléden a Bács megyeiekkel a szakképzésről a Bem iskolában. Nyársapát határában, Kisteleken Bognár István akkori alpolgármester kezdeményezésére emléktáblát avattunk a lebontott, egykor népes iskolaépület melletti tanítói lakás falán. Az iskola 1883-ban nyílt meg, harmadikként Cegléd tanyavilágában. (Kámán, 1878., Bán-dűlő 1880., majd még további 16!) Klebelsberg Kunó dicséretére írta az 1931-es monográfiában Csűrös Antal igazgató: „Akármerre utazunk most az áldott magyar rónán, jóleső érzéssel láthatjuk lépten, nyomon a tanyák világából a kultúra kicsiny, csinos templomait messziről előtűnni.”
A megyei tagozat 1990-től Fábry Mihály vezetésével dolgozott, majd 1997-ben dr. Szabó Alfréd lett a tagozat elnöke, 2004-ig. Azután Riedlné Péter Etelka, majd Zsadányi László, végül Eszterág Ildikó vezette a társaságot. Napjainkban a Fővárosi Tagozat gyámságával működik együtt egy várható Közép-magyarországi regionális szervezet megalakításáig
Az MPT 100. születésnapjára (1991.) szervezett tudományos ülésen Mészáros István professzor, Európa-hírű neveléstörténész hitelesen hangoztatta: „A pedagógusok jelentős része szerencsére…az ember nevelését tartotta hivatásának, és az előírt hivatalos nevelés … vonatkozásait mellőzte. Ők a minden körülmények között értéknek bizonyult egyetemes emberi értékekre nevelték növendékeiket. Ezek a … humánus gondolkodású pedagógusok tették emberivé egy nehéz korszak iskoláinak életét.”
Dr. Szabó Alfréd
