Még mindig bűzlik

2014 óta már van olyan kézikönyv, amely a bűz meghatározásán, a szagok mérésén át foglalkozik a lakossági panaszok kezelésével és a bűzelhárítással. Ebből a többek között kiderül, hogy mely tevékenységek felelősek leginkább a ”bűzterhelésért.”

Ezek közé tartozik a Cegléden majdnem minden nap terjengő – és megállapítás szerint a hígtrágyakezelés miatti – penetráns trágyabűz.

Nagy szenzációnak számított, hogy Budapesten augusztus elejei csütörtökön bűz terjengett a város felett. Rengeteg újságcikk foglalkozott ezzel a hírrel, de azt hiszem csak azért, mert ez a főváros, Budapest. Ajánlom Ceglédet a pestieknek, ugyanis nem messze vagyunk egymástól és itt minden nap lehet élményük a penetráns sertéstrágya szagban. Budapesti trágyaszagot pillanatok alatt kivizsgálták és pillanatok alatt meghatározták, hogy a bűzt az Óbarok – Újbarok – Bodmér közötti földekről hozta a szél. Ugyanis azt is kiderítették, hogy ezen a vonalon vasúthálózatot alakítanak ki, a talaj előkészítés érdekében speciális orosz trágyával végzett trágyázást az Óbarok Kerti Vasút Kft. A budapestieket előre még arra is figyelmeztették, hogy ez a cég még hatszor fogja ezt a kezelést végrehajtani, tehát hasonló szaghatásra lehet még ennyiszer számítani Budapesten és környékén.

Cegléden viszont nem megy ilyen gyorsan és egyszerűen, már az 2000-es évek elején a környék tanyai lakosai foglalkoztak ezzel és én is nem sokkal ezután elkezdtem harcolni rengeteg levelezéssel és újságcikkel a sertéstrágyabűz megakadályozására. Meg kell vallanom, sajnos nem sok sikerrel. Rengeteg hatósági ellenállásba botlottunk. Pedig lett volna lehetőség és most is lenne rá megoldás, hogy Cegléd lakosainak ne kelljen tovább szenvedni a trágyaszag miatt.

Cegléden majdnem minden hajnalban és késő este érezni ezt. Ennek oka lehet, hogy a szokatlanul forró nyári napokon felmelegszik a talajfelszín és felforrósítja a közvetlenül felette lévő levegőréteget is. Amikor este lehűl, akkor a talaj közvetlen közelében is hűti a levegőt, de egy kicsivel feljebb még meleg marad. A talaj közeli levegő sűrűbb, mint a felette lévő, nem emelkedik fel, így az ott megrekedt trágyalé szag enyhe szélben is igen messze eljuthat és belengheti egész Cegléd légterét.

Bármilyen meglepő, a szagról, pontosabban a bűzről jogszabály rendelkezik. A 306/210-es kormányrendelet, a levegő védelméről a bűz, mint környezeti zavaró tényezőt említi. A tényállást magából az Alaptörvényből és a környezetvédelmi törvényből eredezteti és kimondja „a bűz szaghatással járó légszennyező anyag vagy anyagok keveréke, amely összetevőivel egyértelműen nem jellemezhető, az adott környezetben környezetidegen és az érintett terület rendeltetésszerű használatát zavarja.” Ha a szag eléri a környező települést vagy lakóingatlant, akkor elég nagy baj van. A büdöstől még nem lesz rákos az ember, de tönkreteheti az ott élők életét, ráadásul az állandó bűzbe burkolózó ingatlanok értéke sokkal alacsonyabb.

A büdösség már mérhető. Ma már európai szabványok mondják meg, hol mennyire lehet büdös. Van Magyarországon is már olyan cég, amely rendszeresen végez bűzmérést.

Fontos, hogy a méréskor a szagérzetet számszerűsítik egy úgynevezett olfaktométerrel. A mérés úgy zajlik, hogy kimennek a területre és egy speciális anyagból készült zsákkal mintát vesznek a levegőből, majd ezt beviszik a laboratóriumukba. Itt egy gázhígító berendezéshez illesztik a zsákot és beleengedik a tartalmát. A műszer érzékelője egyszerű, az emberi orr. Ki kell választani legalább négy átlagos szagképességű embert, akik odaülnek a géphez és egy orrmaszkon keresztül lélegeznek. Először steril levegőt kapnak és ezután a masina ebbe kezdi belekeverni a szagszennyezett levegőt és amikor a „ szagérzők” megérzik a szagot megnyomnak  egy gombot. A gép pedig ekkor értékel.

Ki védhet meg bennünket? Az első fő védvonal a helyi önkormányzat jegyzője, az ő feladata azt is eldönteni, hogy egy ilyen tevékenység ütközik-e bármely jogszabályba. Ha nagy területet érint, akkor jön a képbe a környezetvédelmi hatóság. Ha jogos a panasz és megalapozott, a hatóság szakértőt rendel ki. Általában a megelőzés és védekezés is drága mulatság, egy ideális esetben eleve beépítik ezeket a költségeket és technológiákat.

Bár Cegléden is sok intézkedés történt, az ügy egyre ingoványosabb, talán jobb lenne nekem is a hatóságokhoz hasonlóan visszalapulnom a fűbe, mivel alighanem soha nem fog kiderülni semmi. Sajnos, ennek következményeként az eddigieknél is többször kell majd az orrunkat befogni, de meddig? Egyelőre maradnak az akadályok és marad a penetráns trágyaszag.

Mészáros Iván

(A kép illusztráció)