Elhanyagolt állapotban van a többek között Cegléd városa tulajdonában lévő balatonszárszói tábor. Földi Áron önkormányzati képviselő – miután tavaly év végén az önkormányzat szakértőt bízott meg egy ingatlanhasznosítási terv kidolgozásával – a helyszínen nézett utána, valóban használhatatlanná vált-e az egykori úttörőtábor.
– A balatonszárszói úttörőtáborról sokaknak vannak jó emlékei, nekem magamnak is, mert édesanyámat pedagógusként egyszer beosztották táboroztatni. – mesélte lapunknak a képviselő. – A tábor az utóbbi években üzemeltetésre volt kiadva, mígnem az amortizáció felül nem kerekedett. Piaci alapon a tábor ma már használhatatlan, kiadhatatlanná vált. Arról, hogy a korábbi üzemeltető nem működteti tovább szálláshelyként a több település tulajdonában lévő tábort, decemberben értesültünk. Az ingatlan állapotáról a szakértő érthetetlen okból nem helyesen tájékoztatta a testületet, ami akkor úgy döntött, hogy a szakértőt újból megbízza egy ingatlanhasznosítási terv kidolgozásával. Mindezt úgy, hogy a döntéshozók közül senki nem járt a táborban legalább harminc éve.
Idén nyáron a tábort a Vöröskereszt szeretné használni, a Balaton parti önkormányzatok turizmusát segítő önkénteseit szállásolná itt el. A teljes szezonra szóló bérleti díj nem több, mint amiért egy hétre le lehet foglalni egy faházat egy kempingben. A Vöröskereszt némi festést és betonozást is ígért, de ez felcsigázta az érdeklődésem. Miért újítja fel valaki azt, amire egy szakértő azt mondta decemberben, hogy az egész kuka, használhatatlan?! Kis kereséssel rátaláltam, hogy a lesajnált táborban még irodalmi estet is tartottak 2019 nyarán. Ekkor kértem el a kulcsokat.
Magyar Károly képviselőtársammal és némi családi segítséggel eljutottunk a táborig. Az udvart – hiába a Vöröskereszt önkéntesei, – sajnos belepte a kosz, a kert ilyen állapotában értékelhetetlen. A növényzetet nem pótolták, inkább irtották, mint gondozták. A faházak többségére valóban generál felújítás, vagy bontás vár. Találtunk viszont két újabb faházat is és egy teljesen használható bitumenes focipályát.
A főépület verandája igazán hangulatos, a tetejét az utóbbi évtizedben cserélhették, teljesen rendben van, talán a nyílászárókat kellene felújítani. Annak ellenére, hogy azt állították, teljesen alkalmatlan diáktáborozásra, acél mosogatókkal, csempézett falakkal találkoztunk odabent. Az ebédlő teljesen használható állapotban van. A másik kőépület szintén jó állagú, persze a wc-ket, fürdőket fel kell újítani, viszont a villanybojlerek még egészen újak.
Nyilvánvaló, hogy ezt a tábort az eredeti céljának megfelelően a ceglédi és a többi tulajdonos önkormányzat fiataljainak táboroztatására, esetleg családok üdültetésére célszerű használni – akár szociális alapon. Nem lehet belőle piaci hasznot kihozni, felparcellázni, eladni. Az állagmegőrzés elhagyásával, a folyamatos leértékeléssel, a képviselő-testület figyelmének elaltatásával nyilvánvalóan csak a kiszemelt vevő járt volna jól. – mondta el a képviselő és hozzátette: az egy időben 140, egy szezonban akár többezer gyermek számára nyári élményeket adó tábor felújítása, rendbetétele a ceglédi civil szervezetek, sportegyesületek és a lakosok segítségével megvalósítható lenne és akár üzemeltetőként is inkább a helyi szervezeteket kellene előnyben részesíteni.
Az utolsó mondattal teljesen egyetértek! Sajnos amíg a magyarok egyik fele legszívesebben egy kanál vízben fojtaná meg a másik felét (ez a döntéshozókra halmozottan igaz) addig nincs remény. 🙁
Itt töltöttem gyerekkoromban minden évben 10 napot. Volt, hogy 2 x 10 napot is. Igen, el kellett sétálni az éjszaka közepén is, ha wc-re kellett menni. A kaja sem volt mindig a legfinomabb, de mégis megvolt a varázsa, és imádtunk a faházakban aludni. Se telefon, se internet, csak játék és Balaton part, meg “sietni kell vissza, ebéd van”… IMÁDTAM