Palya István Kálmán már negyedik ciklusát tölti Jászkarajenőn polgármesterként és azt vallja: településvezetőnek csak az vállalkozzon, aki bírja a kitartó munkát és kellő ambícióval rendelkezik. Interjúnkban beszélt arról, miért nehezebb egy kistelepülés vezetőjének lenni, szó volt a folyamatban lévő beruházásokról, „Kara” jövőképéről és persze „Dombiról” is.
– Jelenleg tíz pályázatunk van folyamatban. Kiemelkedik ezek közül jelentőségében a lovascentrum, ami 92 %-os készültségen áll és november 30-ig be kell fejezni, addig használatbavételi és szakhatósági engedélyeket is intézni kell. A piaccsarnok 95 %-os készültségben van, de az idén az is készen lesz. A pályázott beruházást jogszabály szerinti közbeszerzésen nyertes vállalkozó végzi el, de az önkormányzat önerőként vagy kiegészítésként saját vállalásokat is tesz, például földmunka, járda és utak építése. A lovascentrumban 30 millió forint értékben végeztünk önerőként saját munkát, így ennyit spóroltunk meg. – sorolja egyszuszra Jászkarajenő első embere, hogy miért nem „unatkozik”, hozzáteszi: ha az interjúnknak vége, megy az önkormányzat paprikafeldolgozó üzemébe, mert kevés a munkás, így ő maga is besegít, hiszen éppen egy új gépsort üzemelnek be.
– Az önkormányzat a kezdetektől részt vesz a Start munkaprogramban, jelenleg a fűszerpaprika termelést és feldolgozást végzünk. Reméljük idén is szép termés lesz, mert már 90 %-ban betakarítottunk a földekről, tavaly 30 mázsa fűszerpaprika őrleményt állítottunk elő.
– 14. éve vezeti a falut, miben látja elsősorban kihívást, mint polgármester?
– Egy kis településen sokkal nehezebb a településvezetői feladat mint a városokban, ahol több ember van egy-egy feladatra. Nekem viszont öt feladatra van egy emberem. Ha az kiesik a munkából, – és ez a járványügyi helyzetben előfordulhat – akkor gondban vagyunk. Ezért gondolom azt, hogy összetettebb, komplexebb egy kisebb település vezetése. Az intézmények működtetése is fontos az önkormányzatra háruló feladat: saját konyhánk van, idősek otthona, iskola, óvoda, kultúrház, egészségház, orvosi rendelő, fogorvosi rendelő.
– Ha már említette a Covid-helyzetet, abban milyen teendőik vannak?
– Sajnos, vannak a településen fertőzöttek, nem alakult úgy a helyzet, mint tavasszal. Mindent megteszünk amit lehet: biztosítjuk a tájékoztatást, felhívjuk a figyelmet a maszkhasználatra, mérjük a testhőt, végezzük a fertőtlenítést, tehát megelőzünk! Azt gondolom, hogy most az elsődleges felelősségünk a prevenció, mert ha már elkapta valaki a vírust, akkor az az orvosokra tartozik.
– Mi volt a célja azzal, hogy vállalkozóként elvállalta a polgármesterséget és mit tart a 14 év legnagyobb sikerének?
– Vállalkozóból lettem polgármester. Én azt gondolom, ha valaki a magánéletében, vállalkozásában tud produkálni valamit a közösség javára, azt komolyabb munkával is meg lehet bízni, és ez fordítva is igaz, ha valaki nem agilis, talpraesett a magánéletében, arra nem szabad rábízni egy település vezetését.
Azért vállaltam el, mert tenni akartam Jászkarajenőért és másokkal együtt én is úgy gondoltam, hogy nem jó úton halad a településünk. Nem volt jövőkép, cél. Hosszú története, múltja van a falunak, bár településként csak 160 éves, de mindig ennek a környéknek egy centruma volt. Szorgalmas emberek lakták mindig, akik előre néztek és tettek érte. Az elmúlt évtizedekben egy hullámvölgyet átéltünk, de én szerettem volna, ha ebből kilábalna és fölfelé indulna el.
És most van jövőkép! Csak egy példa: most adtuk át az ultramodern rekortán pályát a fiataloknak, mert én azt vallom, hogy az jelenti a település jövőjét, ha a fiatalok jól érzik itt magunkat és itt maradnak, családot alapítanak és alakítják a település életét. Ehhez az kell, hogy egy kis település is nyújtsa azt a szolgáltatást, infrastruktúrát, mint egy nagyobb, közelítsük meg a városi színvonalat, hogy vonzó legyen az itt élni. Mit tartok a legnagyobb sikernek? Nem emelnék ki egy-egy momentumot, mert ez egy folyamat, bármit csináltunk, akármilyen kicsi volt, de előbbre vitt bennünket. Egy másik példa: tavasszal felújítjuk az orvosi rendelőt, ezzel a végéhez érünk egy évekig tartó folyamatnak, amiben az összes intézményünket felújítottuk. Ez nagy dolog, hogy nem a pusztulás képe látható, hanem a megújulás. Megújultak az utak, járdák, terek, temetőt újítottunk fel, bekameráztuk a települést és a jövőképre visszatérve egy új bölcsődét is átadtunk. Akkor kérdezték egyesek, hogy minek, de elmondhatom, hogy teltház van és újabb igény a bővítésre. Lehet, hogy kis lépésekben, néha a magunk erejéből, néha adódó pályázati lehetőségek segítségével, de előre kell menni.
– Milyen hosszútávú tervei vannak még?
– Természetesen vannak tervek, soha nem lehetünk elégedettek, mert akkor hátradőlnénk, hogy ennyi volt. A polgármesterséget csak ambiciózusan lehet csinálni, ha valaki elfáradt, akkor adja át a helyét egy rátermettebbnek. A lehetőséghez képest tehát szeretném vinni tovább a fejlesztéseket, hogy a falu előbbre jusson, de mindezt a realitás talaján maradva. Az ipari park pályázatot megnyertük, nagy feladat mire azt megtöltjük élettel, vállalkozóval, ami később nagy bevételt fog jelenteni az önkormányzatnak. A lovascentrum átadásával is csak az út kezdetén leszünk, ezzel az alapját teremtettük meg annak a lehetőségnek, hogy valódi kitörési pont legyen a falunak ez a vonzó, széles kört érintő turisztikai attrakció.
– Honnan származott az ötlet, hogy az ismert humoristát Dombóvári István hívják meg a kultúrház élére?
– Az ötlet az én fejemből származik és logikusan adta magát, hiszen Pisti karai gyerek, aki bár most már ismert humorista és ennek örülünk, de ő 15 év után visszaköltözött a faluba. Számomra elég egyértelmű volt, hogy a fejlesztési tervekhez szükség lesz egy csapatra is, egy olyan stábra, akikben van lendület. Pisti agilis és lokálpatrióta, elmondtam neki a terveket, fejlesztési irányokat és nagyon tetszett neki. Együtt a közös munka során az ő kreativitásával, ötleteivel sokat segíthet a településnek és szélesebb körben, mint csupán a művelődési ház igazgatója.
– Mit üzenne a térségbeli polgármester kollégáknak vagy Földi László képviselőnek, hogyan lehetne még többet kihozni a Dél-Pest megyei kistérségből?
– Biztos, hogy lehetne továbblépni. Én ismerem a kollégákat és tudom, hogy mindenki agilis és mindent meg akar tenni a települése fejlődéséért, ehhez három dolog kell: pénz, pénz és pénz. Ha tízszer ennyit kapnánk, azt is jó célokra el tudnánk költeni, de a realitás talaján maradva, ma nem ilyen időket élünk. A Covid-helyzet miatt az ország gazdasági kérdései között nem a kistelepülések fejlesztése a legfontosabb kérdés, így is hálásak vagyunk a kormánynak a jó pályázati lehetőségekért. Ha viszont túlleszünk a járványon, akkor tudom, hogy újult erővel és tele ötletekkel, tervekkel indulunk előre a többi polgármesterrel együtt a Dél Pest megyei térségben.
