Nyársapát az utóbbi években soha nem látott fejlődésen ment át: megújultak a középületek, utak, kerékpárút épül és növekszik a lakosság száma is. Az elmúlt évben azonban számos negatív hatás is érte a települést. Bár a falu vezetője derűs és optimistán néz a jövőbe, azért a Covid hangulatrontó hatásáról és a helyi gazdáknak húsbavágó problémát jelentő mezőgazdaság válságáról is beszélgettünk Kis Miklós polgármesterrel.
– Milyen közelmúltbeli fejlesztésekről tud beszámolni Nyársapáton?
– Soha ennyi fejlesztés nem történt még a térségben. Örvendetes, hogy a különböző pályázati lehetőségekkel a kormány támogatja a kisebb településeket, így a közelmúltban két belterületi utat aszfaltoztunk, négy dűlőút készült el a településen, több mint 1000 m járdát építettünk, új orvosi eszközöket kapott a fogorvosi és a háziorvosi szolgálat, új gépjárművel lett gazdagabb a tanyagondnoki szolgálat, egy új MTZ erőgéppel és a hozzátartozó eszközökkel, továbbá egy kistraktorral és pótkocsijával bővült a járműparkunk, urnafal épült a köztemetőben, elkezdődött a belterületi kerékpárút felújítása és új kerékpárút építése, valamint már befejeződött a csapadékvíz elvezető csatorna kiépítésének első üteme.
Hatalmas eredmény és régi szívügyünk volt a Cegléd és Nagykőrös közötti kerékpárút megépítése, ami az idei évben elkészülhet. Ennek csatlakozását Nyársapát belterületéről már építjük, nyárra a tervek szerint kész lesz. A kerékpárút sokkal többet jelent számunkra, mint csupán szabadidős és sportlehetőséget. Nyársapát lakossága 40 %-ban tanyán él, ahol a fő közlekedési eszköz még mindig a kerékpár, ezért is szorgalmaztuk nagyon a kerékpárút építését, mert ez biztonságos közlekedési lehetőséget jelent a szegényebb rétegnek is.
A másik folyamatban lévő projektünk, hogy 200 millió forintos beruházással, 28 férőhelyes bölcsődét kezdtünk építeni, jövő héten kerül rá a tető. Fejlődik a falu, ez nagy öröm nekünk! Minden évben 30-50 fővel nő a lakosság száma és a gyereklétszám is növekszik: iskolába 200 gyerek jár, óvodába pedig 80, ami a 2200 fős lakosságszámhoz viszonyítva szép szám. 15 éve, amikor polgármester lettem, még csak 1800 fő élt a faluban. Bár éppen a lakosságszám növekedés miatt a falusi CSOK nálunk nem vehető igénybe, azért így is sok fiatal telepedik le Nyársapáton, de idősebbek is költöznek ide a nagyobb városokból.
– Miért szeretnek itt élni vagy ide költözni az emberek?
– Egyrészt nagyon jó a közlekedés és két nagyváros – Cegléd és Nagykőrös – is 8-8 kilométerre van, de Kecskemét is 20 perc alatt elérhető, a nagyvárosok pedig munkahelyet jelentenek. Jó a busz és vonatközlekedés is, sokan feljárnak Budapestre is dolgozni, de emellett minden elérhető, ami szükséges lehet helyben, ugyanúgy mint a városokban. Van iskola, óvoda, bölcsőde, orvos, fogorvos, gyógyszertár. Megújultak a középületeink, fejlett az infrastruktúra és minden könnyen elérhető. Az elmúlt időszakban felújítottuk az óvoda 100 éves épületét, KRESZ-park épült, megújult a Polgármesteri Hivatal, az iskola, a Szarka kúria, a művelődési ház, parkoló épült és egészségház, de tervezünk egy szálláshelyet is építeni a Nyársapátra látogatóknak. Minden adott, hogy mindenki jól érezze magát Nyársapáton!
– Említette, hogy 15 éve áll a település élén. Mire a legbüszkébb ezalatt?
– Tősgyökeres nyársapáti vagyok, ismerek minden fát még a határban is, tudom milyen igényeik vannak a faluban élőknek. Amire talán a legbüszkébb vagyok, hogy a szennyvízhálózatot megépítettük. Annak idején sok panaszt kaptam, hogy feltúrtuk a falut, de most már mindenki örül neki, hogy akkor kiépítettük a hálózatot. A másik, amit nagy eredménynek tartok, hogy a belterületi utaink aszfaltosak, és hogy megújultak a középületek. A tanyán élőknek sokkal nehezebb a helyzetük, a dűlőutakat szeretnénk rendbe tenni és még mindig van olyan tanya, ahol nincs áram, de a pénzügyi lehetőségeink szűkösek.
– Milyen tervei, céljai vannak a jövőre?
– Tervek vannak, de ennek anyagi feltételei nincsenek meg. A faluban nagyon kevés az iparűzési adó egyelőre, ezért nehezen tudjuk előteremteni az önerőt a pályázatokhoz. Ezen kell változtatnunk. Megépült az ipari parkunk közel 100 millió forintból és örülünk neki, hogy az egész területet bérbe vették, melyen egy 800 milliós beruházás valósul meg. Reményeink szerint nagyobb adóbevételt fog jelenteni az önkormányzat számára.
– Sokszor említi a jó hangulat fontosságát a településen: a jó kapcsolatot a lakossággal, az intézmények vezetőivel, de más települések vezetőivel, országgyűlési képviselővel is. Legendás volt a lecsófesztiválok hangulata is, most viszont a járványhelyzetben, hogy viseli, hogy ezeket nélkülözni kell?
– A Covid hangulatrontó hatását nem lehet eltagadni. Mindenki tudja, aki ismer, hogy társasági ember vagyok, szeretem a barátságot és a jó kapcsolatokat. Nehéz most, hogy nincs lehetőség a találkozásra, rendezvényekre. Nagyon szerettem, amikor 50-60 csapat főzött a fesztiválon, akár határon túlról is jöttek és mindenki jól érezte magát nálunk. A testvértelepülésekkel is kifejezetten jó a kapcsolat, mi nemcsak nevünkben vagyunk testvérek. Megérzik az ide látogatók, hogy tárt karokkal, szeretettel fogadjuk őket és ez a jó hangulat viszi előre a közösséget.
A falu és az ország érdeke a békesség, a nyugalom, ahol mindenki jól érzi magát, nem feszültségben. Konfliktusok persze vannak, de le kell ülni és kezelni kell őket, mindent meg lehet beszélni és megbékélni. Ugyanezt alkalmazom a politikában is. Független polgármesterként én mindenkivel jóban igyekszem lenni. Nyilván van, amivel nem értek egyet, de párttól függetlenül el kell ismerni a jó dolgokat és gondozni a régi kapcsolatokat.
– Nyársapáton a lakosság nagy része mezőgazdasággal foglalkozik, Ön is gazdálkodik. Milyen hatással vannak az olcsó külföldi áruk és a járványhelyzet a helyi gazdák életére?
– Nyársapát lakosságának valóban jelentős része mezőgazdaságból él, így ennek válsága nálunk nagyon lecsapódik. Én már csak koromnál fogva is már be akarom fejezni a gazdálkodást, de a településen sokan nem látjuk már értelmét a földdel való küzdelemnek és nemcsak az árak miatt. A klímaváltozás óriási probléma a mezőgazdaságban. Azt, hogy másfél hónapig nem esik az eső nyáron a 3-5 aranykoronás homokon, ezt nem bírja ki a mezőgazdaság. 10 éve még nem kellett öntözni a gyümölcsfákat, most viszont már muszáj. Öntözés nélkül nem lehet Nyársapáton gazdálkodni, ami nagyon megdrágítja a termelést, ezért leszűkült az anyagi haszon, a mi adottságainkkal már nem rentábilis a gazdálkodás. A fiatalok már bele se fognak, már csak a középkorosztály és az idősek tartanak ki. 15 éve a nagybani piacon még 20-30 nyársapáti gazda kínálta áruját, most talán 5-6 van. A járványhelyzet miatt visszaesett a fogyasztás, mert a vendéglátóiparban kevesebb alapanyagra van szükség, mindemelett külföldről hozzák be az árut lehetetlen árakon, miközben a magyar gazdák raktárai tele vannak. Itt helyben a gazdák legalább 50 %-kal csökkenteni fogják a mezőgazdasági termelést, de a kérdés az, hogy miből fognak megélni?!
– Mit üzenne a Dél-Pest Megyei Panorámát olvasóknak?
– Tudom nagy szavak, de mégis: bízom az összefogás erejében! Ha egy település, vagy ország egy irányba tart, akkor minden jobbra tud fordulni, ha széthúzás van, akkor az nem vezet sehová. Minden okunk megvan az optimizmusra: Dél-Pest megye településein korábban csak álmodni mertünk ilyen léptékű fejlődésről. A térség önkormányzatai soha még ilyen jó helyzetben nem voltak, ennyi fejlesztés nem történt évtizedek óta Pest megyében. Számszerűsítve: Nyársapát 1 milliárd forint értékben nyújtott be pályázatot az elmúlt időszakban, de tudom, hogy ugyanígy a térség települései mind látványos növekedést könyvelhetnek el.
Természetesen sok fejleszteni való marad, például a faluszépítés (fásítás, parkosítás), az utak állapota, vagy a 441-es út felújítása, de nem lehetünk türelmetlenek, mert ezek évtizedes lemaradások és most végre elkezdődött egy jó folyamat.
