„Emlékeink a legnagyobb paradicsom, ahonnan nem űzhetnek ki bennünket!” (Madách Imre)
***
Boldog mosoly, ölelő karok, derű és jókedv jellemezte azokat a nyugdíjasokat, akik el tudtunk menni a 13. Nyugis Találkozóra a Déllő u. 2-be, Dr. Farkas Józsefék, azaz Kalocsai Ágnes tanárnő invitálására.
A Szent Kereszt Katolikus Általános Iskola és Óvoda (és jogelőd intézményei) pedagógusai közül a nyugdíjasok száma 38. Sajnos csak 23-an tudtunk részt venni a találkozón.
Ismét kegyeleti visszaemlékezéssel és egy küldöttség temetői koszorúzásával kezdődött az emlékezés: Milus Mária és Tóth János hunyt el a közelmúltban. Isten nyugosztalja őket!
Mások igazoltan maradtak távol, így csak 23-an meséltek utóbbi két évük (a pandémia miatt a tavalyi összejövetel elmaradt) élettörténetéről. Ebben az unokák, a betegségek, a tartalmas élettevékenységek – a sok-sok fénykép szerepelt többnyire.
„Régóta fiatal” nyugdíjasok találkoznak itt 2009 óta, de nem maradnak el a „fiatal” nyugdíjasok sem. A legidősebb, s egyben a korelnök Vörösvárszky Ottó a 87 évével. Isten éltesse Őt is!
A korban utána következő pedagógustársunk mottója:
„Halogatom a meghalást,
szeretnék még élni,
bármelyik nap utolsó lehet,
de jövőre is ugyanitt, Veletek!”
Elhangzott egy másik humoros megjegyzés is: „a korommal nem foglalkozom, az a kéményseprők dolga!”
Az egyik nyugdíjasnő így idézte fel fiúunokája óhaját: „Mama, ha megnövök, csak te leszel a feleségem!”
A derű és kacaj közepette meglepetésszerűen toppant be közénk a Szent Kereszt Katolikus Általános Iskola és Óvoda jelenlegi igazgatónője, Sági Anikó. Mindenkit személy szerint megajándékozott egy borítékkal, melyben egy kedves tanulói rajz és egy idézet rejlett:
„Aki a prófétálást kapta, tegyen tanúságot a hit szerint,
aki tisztséget kapott, töltse be tisztségét,
aki tanító, tanítson,
aki a buzdítás ajándékát kapta, buzdítson,
aki jótékonykodik, tegye egyszerűségben,
aki elöljáró, legyen gondos,
aki irgalmasságot gyakorol, tegye örömest.” (Róm. 12, 6-8.)
S végül: a következő találkozást is bizakodva, reménykedve várjuk!
Földi Lászlóné – Fotó: Kisfaludi István
