Vannak olyan történelmi megrázkódtatások, amelyek hasonlatosak a földrengéshez. Pusztító lökései táguló körökben messzire gyűrűznek. Térben és időben is. Ilyen a magyar nép tragédiája, a trianoni epicentrum. Emléke elevenen él ma is, Cegléden is. Ezt igazolta tudományos alapossággal dr. Kürti György most megjelent könyve: Trianon hatása a Czeglédi Magyar Királyi Állami Kossuth Főgimnáziumra. (Centenáriumi Füzetek XIII.) Mint az alma mater később kori neveltje a tanulmány olvasása után más metaforikus gondolatot fogalmaztam meg: Ha a szívet éri szúrás, a kisujjperc is fáj.
A szerzőt (a korábbi igazgatót) egy adat indította el a többéves kutatásban: az 1917/18-as tanévben 23 tanára volt a gimnáziumnak, de két év múlva már 53. (Forrása az évenként megjelent Értesítő és a Tanári Törzskönyv, amelyek átvészelték a viharos évtizedeket is az iskola könyvtárában.) A létszámbővülés drámai oka Trianon: az elszakított országrészekből érkezett menekült tanárok.
Az öt fejezet feltárja a külső hadihullámok belső dúlását: sorsokban és tárgyakban, lelkekben és lehetőségekben, iskolaállapotban és -működésben.
Nagy értéke a gimnázium e történelmi tablójának, hogy a példásan sok adat és dokumentum, a gondos lábjegyzetelés, a mellékletek és az irodalomjegyzék gazdagsága nem takarja el a tanárok és a diákok sorsidéző arcát – róluk van szó. Mint egy festményen: a precízen felrajzolt háttérből előlép az ember.
Itt csak utalhatok a mű néhány érdekes, tanulságos részletére.
Egy legendás ceglédi család (a Velkeyek) ide menekült elődje volt Velker János. „A ceglédi gimnáziumba 1919. március 5-én, 34 évesen került. 1934-ben magyarosította nevét Velkeyre. Hegedűs Máriával kötött házasságából 10 gyermeke született. (…) Közülük hárman – Imre, Pál, András – később szintén a ceglédi gimnázium tanárai lettek.”
Több menekült tanár szegénységben élt, lakáshoz sem jutottak. „Pallein János … hónapokig volt beteg feleségével fűtetlen vasúti teherkocsik lakója.” Élet- és munkakörülményeik a román megszállás és kivonulás idejében voltak a legsiralmasabbak.
Izgalmas fejezete a könyvnek a békediktátum aláírásának napján (1920. június 4.) a Kossuth-szobornál tartott néma tüntetés és az azt megzavaró incidens leírása.
A kiadvány világos szerkezete és stílusa az ismeretterjesztés magas színvonalát képviseli, ezért különösen ajánlható a mindenkori diákoknak is.
Dr. Kürti György munkája iskolapélda: az iskola példája a hősies küzdelemnek és példája a tudományos, szemléletes értékmentésnek.
Koltói Ádám
