November 9-én Földi László országgyűlési képviselő meghívására Ceglédre látogatott Nagy János Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár. Az Imregi étterem rendezvénytermében az államtitkár hangsúlyozta: a háború okozta energiaválságot csak fokozták az elhibázott brüsszeli intézkedések, a szankciók Európának ártanak, és a szankciós politika igazi nyertese az Egyesült Államok és Kína. Lapunk az államtitkárt az energiaválság aktuális problémáiról kérdezte.
– Az energiaválság miatt aktuális kérdések: a kormány számít a munkanélküliség növekedésére? Nagyon gyorsan elfogyott a gyármentőprogram kerete, ezért kérdezem, hogy szükség lesz-e további gyármentő programra és munkahelyvédelmi akciótervre?
– Induljunk onnan, hogy 2010-ben hatalmas munkanélküliség volt, és akik dolgoztak, azok közül sem mindenki fizetett adót. 2022-re oda jutottunk, hogy egymillió új munkahelyet hoztunk létre, így több mint 4,7 millióan dolgoznak, ami megközelítőleg 75 százalékos foglalkoztatási rátát jelent, miközben a 2010-es kormányváltás előtt ez nem érte el az 57 százalékot. A mi célunk az volt, hogy segélyalapú gazdaságból munkaalapú gazdasággá és társadalommá váljunk, amelyben a munka becsülete és a közteherviselés fontos szerepet tölt be. Amikor beütött a krach a koronavírus-járvány idején, akkor sem azt tettük, mint a Nyugat, akik úgynevezett helikopterpénzt osztottak szét az emberek között, hanem célzottan a munkahelyeket védő befektetéseket ösztönöztük. Ennek eredményeként a magyar GDP 2021-ben már 7,1 százalékkal nőtt. Most a háború és az arra adott rossz válasz, a szankciók miatt újfent ezt tesszük. Az intézkedéseknek két lába van. Az egyik a kkv-kat segítő programunk, a másik a gyármentő program, amelyeknek lényege, hogy megmentsük a munkahelyeket, mert ha munka van, akkor minden van. A költségvetés helyzetétől függően szeretnénk ezt felülről nyitottá tenni, meglátjuk, milyen lesz a gazdasági helyzet. Az azonban már most látszik a növekedést illetően, hogy jó eséllyel idén 4 százalék feletti lehet a GDP növekedése, jövőre pedig szemben a nagy nyugati országokkal, elkerülhetjük a recessziót. A kormány intézkedései, az úgynevezett magyar modell működik, a gazdaság egyre válságállóbb.
– A kormányhoz hasonlóan most az önkormányzatok is nehéz döntések meghozatalára kényszerülnek. Hogyan látja, ilyen időkben milyen szemléletre és településvezetőkre van szükség?
– Válságállókra leginkább. Sok polgármesterrel beszélgetek, és valóban nagyon nehéz helyzetben vannak, de ez a kihívás meg is edzi a települési vezetőket. A prudens, ésszerű gazdálkodás előny egy polgármesternél, és remélhetőleg ezt a választók is fogják értékelni. Én azt gondolom, hogy egy ilyen válság az igazi fokmérője annak, hogy egy településvezető mennyire alkalmas a tisztségére.
– Szükséges és lehetséges még szorosabbra húzni az állami nadrágszíjat? Hol van az a határ, amelyet még energiaválságban sem szabad átlépni a takarékoskodásban?
– Miniszterelnök úr többször elmondta, hogy energiaválság van, aminek következtében takarékoskodni kell még akkor is, ha ez nem esik jól, és ha ezzel ki kell lépnünk a komfortzónánkból. De vannak olyan nagy nemzeti célok, amiket nem adhatunk fel. Ilyen a munkaalapú gazdaság, a családtámogatások rendszere, a rezsicsökkentés, a nyugdíjak megvédése, az egyetemek további fejlesztése, a magyar honvédség megizmosítása és a határon túli magyar közösségek segítése is, mert ezek a jövőbe való befektetések.
– Magyarország téli energiaellátása biztosított? A Török Áramlat veszélyben van?
– Az első kérdésre válaszolva: november elején a gáztározóink töltöttsége meghaladta a 85 százalékot, ami az éves fogyasztás több mint felét teszi ki. Ez azt jelenti, hogyha ma elzárnák a gázcsapot, és egy molekulányi gáz sem jönne, akkor a lakossági szükségleteket is beleértve a magyar gazdaság hat hónapig tudna zökkenőmentesen működni. Bízunk abban, hogy ilyen drasztikus lépésre nem kerül sor, de az energiabiztonság kulcsfontosságú, és Magyarország erre felkészült. Ami pedig a Török Áramlatot illeti, ott nehezen fordulhat elő az, ami az Északi Áramlattal történt. A Balkánon komoly nemzetgazdasági érdek az, hogy megmaradjon a szállítás, és hogy zavartalanul tudjon jönni keletről az orosz és a közép-ázsiai gáz.
– Milyen további szankciós döntésekre számít a közeljövőben az Európai Unióban, és milyen intézkedések azok, amelyeket a kormány semmiképpen nem támogatna?
– A szankció nagyon forró téma, többek között ezért is vagyok most itt, Cegléden. Fontos, hogy elmondjuk a választóknak, hogy a magyar kormány szerint a legfontosabb a béke, a szankciók pedig nem érik el a céljukat, és ahelyett, hogy Oroszországot meggyengítenék, inkább saját magunknak okozunk kárt, miközben Kína és az Egyesült Államok ezen keres, a spekulánsokról nem is beszélve. Vannak országok, amelyeknek a szankció az érdekük, de a magyar szempont más, amelyben a csehek, szlovákok, időnként az osztrákok is osztoznak velünk. Az egyeztetések során Miniszterelnök úr elérte, hogy az Európai Unióban mentesítést kaphassunk a szankciók alól. Hiszen nekünk nincsen tengeri kijáratunk, nincs lehetőségünk, hogy nagy mennyiségben gázt hozzunk például Amerikából. Jelenleg ott tartunk, nemhogy új szankciókat kellene hozni, hanem ezeket is vissza kellene vonni, hogy az energiaválságot és az ennek hatására elszabaduló infláció hatását ellensúlyozzuk.
– Mikor változhat meg az uniós tagállamok merev hozzáállása a szankciós politikához? Milyen változások szükségesek a béke és stabilitás eléréséhez?
– Leginkább az kellene, hogy az európai népek kifejezzék azt, hogy elég volt. Magyarországon a szólásszabadság luxusa van, ezért lehetséges az, hogy az emberek elmondhassák a véleményüket. Erre a nemzeti konzultáció ad lehetőséget, ami Brüsszelben nem szokás, pedig már ők is látják, hogy mi a helyzet, és ők is ugyanarra a következtetésre jutottak: nem szankciókra, hanem fegyverszünetre és mihamarabbi békére van szükségünk.
