A kerékpárról más távlat nyílik, mint egy száguldó autóból, vagy robogó vonatból. Olyan részletek tárulnak fel a tájból, az emberi gesztusokból, amik mellett nagyobb sebességnél csak elsuhannánk. Hallani a madárcsicsergést, a patak csobogását, látni a biztató, mosolygó tekinteteket, a szembejövők üdvözlésre emelt kezét. Mindezek nemcsak jóleső érzéssel töltik el az embert, hanem erőt adnak a folytatáshoz, értelmet a látszólagos öncélúságnak. Mindenkit bátorítok, hogy induljon útnak, saját erőből leküzdhető célt választva. A jóleső, önbizalmat erősítő fáradságon túl a lelki felfrissülés is garantált.
(a facebook-on a portya.com-ra keresve található beszámoló a kerékpártúráról)