Türelmesen ül a padon, aki még nem lovagolt Bolygó, a póniló hátán. Minden nap sor kerül mindenkire a Hargita táborban. Aki leszállt, fél almát ad jutalomból a póninak. Hálás érte. De kacsák, libák, kecskék, nyulak, és Masa, meg Szophi, a két mosómedve is várja a legkorábban érkezőket, kezdődhet az etetés. Napközben gyöngyfűzés, rajzolás, festés, kincsvadászat és más hasznos elfoglaltság kötik le a kicsik figyelmét. Pádár Edit óvónő gondosan előkészül a foglalkozásokra. Gyakran vendége is akad. A napokban Dér András népi hangszer készítő segítségével állt össze a „nádi dúdoló” zenekar, s a libák ugyancsak magasra emelték a fejüket és a csőrüket, hogy versenyben maradjanak az árnyas játszóhely legjobb zenekara címért. Böjte Csaba atya „gyermekei” is jártak itt, gyönge kismadárként megfürödtek a ceglédi Hargita friss, napsütötte levegőjében, s azt érezték: otthon vannak. De tényleg, itt is vannak farkasok. Ők a tábor legfőbb segítői: Farkas Márta a Máltai Szeretetszolgálat ceglédi vezetője és Farkas János, Bolygó lovagoltatója, s a finom ételek főszakácsa.
