A gömbfákat oltani szokták 1,8-2,2 m magas törzsre, ezáltal már csak a koronájuk nő, végleges magasságuk 4-5 m körüli, ezért ideálisak kis kertekbe és villanyvezeték alá. Mivel oltott fák, az alanyok igen ellenállóak az időjárásra, a vízigényre és a talajra egyaránt. A kertészetben vásárolt gömbfák jól tűrik a telet és a városi klímát, a szívós alanynak köszönhetően nem igényel különösebb gondozást. A naposabb területeket jobban kedvelik, ezért inkább olyan helyre ültessük, ahol sok napfény éri. A gömbfák kertünk díszei, jól mutatnak magányosan a kert egy hangsúlyos pontján, ültethetjük őket sorba vagy esetleg csoportba.
A gömbfák ültetési ideje áprilistól novemberig tart. Ha egymás mellé ültetjük őket, ügyeljünk rá, hogy 3-4 m távolság legyen közöttük, hogy ha megnőnek a lomkoronájuk kényelmesen elférjen. Ültetéskor ássunk ki neki egy 80x80x80 cm-es gödröt, az aljára helyezzünk virágfölddel összekevert szerves trágyát, erre helyezzük rá a növényünket és temessük be finom, porhanyós földdel. A gömbformájukat megőrzik, tehát nincs szükség alakító metszésre, de azért érdemes tavasszal, lombfakadás előtt egy fiatalító metszést elvégezni rajta.
„A szivarfát tudom ajánlani azoknak a kedves kerttulajdonosoknak, akik nem szeretnék, hogy a fa szemeteljen a virágaival és a termésével, és azoknak is, akik allergiások, mivel a gömbváltozatnak egyáltalán nincsenek virágai és termése sem. Vigyázni kell viszont rá, mert hamar el tud tetvesedni, ezért érdemes permetezni. A gömb kőrist az 1900-as évek végén találták meg a Mecsekben, innen is a neve (fraxinus ornus Mecsek) és Pécsett nemesítették ki. Lassú növekedésű fa, de idős korára igen nagyra tud nőni. Lombfakadás után hozza fehér színű virágait. Munkából hazaérve nagyon szeretek kimenni a kertbe és egy nyugágyba kifeküdni a gömbkőrisfáim alá. A lombkoronájukkal megfelelő árnyákot adnak a délutáni pihenéshez.”
