Bár már jártunk Széphalmon is, az idén újra ellátogattunk az új múzeum miatt. Érdekes kezdeményezés az itt található Magyar Nyelv Múzeuma. A múzeum a Kazinczy Emlékcsarnok és Kazinczy Ferenc sírjának a szomszédságában található. Az állandó kiállítás a magyar nyelv múltját, jelenét és jövőjét mutatja be. Olvashatunk itt a nyelvünk múltjáról, térképen tekinthetjük meg a magyar nyelvjárásokat. Számomra érdekes volt, hogy még a szleng is helyet kapott a kiállításban. A tanórán kapott kettes érdemjegynek pl. 27 féle megfelelőjét gyűjtötték össze.
Széphalomból Sátoraljaújhelyre menet a „bevállalós” turistákat várja a kalandpark. A bob, a libegő és a tanösvény jól kiegészítik egymást. A libegőről, majd felérve a kilátóból fantasztikus kilátás nyílik a környékre. Mint említettem a bor meghatározza a zempléniek életét. Így van ez Egerben, és számos más magyar városban is. Azonban Sátoraljaújhely az egyetlen város, ahol „templomot” emeltek a bornak. Az egyik leggazdagabb – ma sajnos elhagyott – újhelyi borospince fölött áll a tornyos Bortemplom, amit a hegyaljai városok címerei díszítenek.
A környéken számos Kossuth Lajossal kapcsolatos emlék van, hiszen életének több fontos állomása található a Hegyalján. Sátoraljaújhelyen élt Teitelbaum Mózes csodarabbi, vele kapcsolatos az alábbi legenda. A gyermek Kossuth Lajos torokgyíkban szenvedett, és a gyógyulására nem sok esélyt láttak. Édesanyja elvitte őt a rabbihoz. A rabbi tanítványai feljegyezték, hogy a mester hetekkel a találkozás előtt emlegetni kezdte, hogy egy nagy ember fogja meglátogatni. Mikor a bevitték hozzá a beteg gyereket, a rabbi nagy tisztelettel fogadta. A kis beteg torkát – egy akkor még újszerű gyógymódként – petróleummal ecsetelte. Nem sokkal később a gyermek meggyógyult, és ekkor újra felkeresték a gyógyítót. A rabbi közölte az apával, hogy „egy nagy embert adtak az országnak, aki az egész nemzet zászlaját fogja vállain hordozni.”
Tábori László elnök
Ceglédi Honvéd Sportegyesület
Természetjáró Szakosztály
Zempléni tájakon
