Már megint az Ugyer – fajsúlyosan

A közelmúltban ennek kapcsán volt az ominózus kínos beszélgetésem, a következők miatt. A környék – kb. 3,5-4 km átmérőjű kör- már nem bicikliző, autóval, hozzátartozóval nem rendelkező öregjeinek szemetét eddig időnként, évente két-háromszor elvittük a szemetesbe. Saját háztartásunkból a zöldség-ételmaradék az állatoké, csomagolóanyag gyakorlatilag nincs, mivel ilyesmit nem veszünk, néha kiürült festékes doboz, rovarirtó fémdoboza, az ide kiránduló ovisok, iskolások itt hagyott flakonjai, műanyag poharai adják a nyári szemetet, a télit pedig a kiszitált fahamu maradéka, amiben esetleg szög, üvegdarab akad, a tiszta része megy a kertbe. Ez is kitesz vagy egy zsáknyit, mondjuk 50 kg egy fűtési szezonban. Több héten keresztül a Józsi bácsi, Juci néni stb. által a nyáron gyűjtött 5-6 zsáknyi szemét az autónkon volt fölpakolva, mivel a négyszázegynehány forintos gázolajjal ugyan elvittük a konténerig –négyszer, oda-vissza kb 8 km!-, de az mindig csurig volt, ezért hazavittük. Utoljára még az éjszakai lovaskocsi járatról leesett és napok óta az útszélén heverő mikrósütőt is földobta a tetejébe a fiam, aki amúgy munkahelyen dolgozik, csak kedvtelésből fuvarozza a más szemetét.
Hivatalból komoly letolást kaptunk ezért a magánakcióért, aztán a fajsúlyos témák közt megtaláltam az okot is. Kirívóan közösségellenes magatartást tanúsítok én is, amikor Erzsike nénitől elhozom a zsáknyi ezt-azt, majd elviszem az – eddig úgy gondoltam –  erre a célra szolgáló konténerbe. Akár 150 ezer Ft bírságot is kaphatok. A kalákában szüretelő családi, baráti társaságot helikopterről figyeli a hatóság, a piacon kisgyereknek almát ajándékba adó árust az adóellenőr bünteti, mert olyan nincs, hogy ingyen, engem meg majd a közterület felügyelet.
Az Örkényi út gyalázatos állapota miatt, ha csak tehetem a dűlőúton, Ceglédbercel felé járok, se szét nem rázza az autót, se defekteket (amúgy napi 2-őt is, ha nincs szerencsém) nem kapok arra, se esti szürkületben világítás nélküli biciklisek (napi átlag 8, még macskaszem sincs) nem hozzák rám a frászt. Szívesen ajánlom ennek a területnek a bejárását mindazoknak, akik szigort és büntetést szorgalmaznak. Szemétkupacok, kidobott, málló bútorok, háztartási gépek roncsai az erdőben, az út szélén, az árkokban. Eddig dühöngtem a látványtól és mert szeretem az erdőt, és tudom, hogy a Földet szüleinktől örököltük és gyerekeinktől kaptuk kölcsön, nem egyszer hazavittem egy-egy frissen kirakott adagot, majd a szokásos többszöri próbálkozás után az egyszem, örökké teli konténerbe került. Mint kirívóan közösségellenes cselekedet. Ha jól számolom, már az idén több forint büntetést  kellett volna befizetnem, mint amennyit összesen kerestem. Az egyébként jó cél érdekében – csak kérdezem, a józan parasztész miatt – nem azt kéne illő szigorral büntetni, aki a szolgáltatást – amit úgy tudom, az önkormányzat rendel meg és fizet a pl. kommunális adóból – nem megfelelő hatékonysággal és rendszerrel végzi? Mindegy, hogy Budai út vagy Ugyer, akár Szabadság tér is lehet, ha a kuka tele van, ki kell üríteni. Nem az a hibás, aki a kukáig elviszi és melléteszi, mert teli van. Ha az adóval elmarad a polgár, mindig van pénz, ember, kapacitás a felszólításra, sőt házhoz menő behajtásra. Nekem nem fizet adót senki, nem hajthatom be a szemétszállítási díjat se, ha pedig mégis elviszem a konténerig, hogy ne kerüljön az erdőbe, kirívóan közösségellenes magatartás miatt meg is büntetnek? Szeptember 13. fontos nap lett az életemben: megtanított becsukni a szemem, ha az árokban kidobott szemetet látok, megtanított rá, hogy ne pocsékoljam többé a drága gázolajat. A saját szemetem öt év alatt se tesz ki egy köbmétert, a többieké meg majd újra elfüstöl a gödörből…
Osgyányi Elvira