Ibn-al-Awam, kisázsiai arab természettudós azonban megemlíti, hogy a perzsák a vörös és zöldessárga színűt kedvelték, Egyiptomban pedig sötétlila répát fogyasztották. A XVII. századig az európai fogyasztók a fehér, a sárga és a lila színű sárgarépát egyaránt ismerték – kezdetben a móroknak, majd később a holland nemesítőknek köszönhetően. Ma a nemesítők beltenyésztéssel az ősökhöz vissza tudtak jutni, bizonyítva azt, hogy létezett egy ősalak, amelyből a színbeli, alakbeli változatosság megvolt. Legújabb elképzelések szerint a sárgarépa Közép-Ázsiából származik, onnan terjedt el nyugatra és a Földközi-tenger mellékére. A ma természetesnek számító narancssárga változat ősét állítólag holland kertészek nemesítették ki a királyi család tiszteletére. Nálunk a XV. századtól kezdve termesztették a fehér és lila színű répákat. Mivel a vadmurok a sárgarépa őse, Erdély egyes vidékein ma is murok a sárgarépa neve. (Benkő Samu Murokország címen írt egy érdekes tanulmánykötetet Erdélyről.)
Nyersen fogyasztva értékes és tápláló kiegészítő ételcsemege. A rövid tenyészidejű fajták friss fogyasztásra alkalmasak, míg a hosszú tenyészidejűek vermelve, homokba rakva jól tárolhatók, azaz a vegetáción kívüli időkben szolgálják a fogyasztókat; konyhakész formában mélyhűtik is. Használható levesek, saláták, főzelékek, hidegkonyhai készítmények, bébiételek készítésére adaléknak, de magában is, valamiféle esztétikai és művészeti célt szolgálva. Több állatfaj, így főleg a nyulak, nutriák kedvence, de az egészen nagy, marharépa méretű sárgarépa elengedhetetlen a versenylovak takarmányozásában is. Az ember számára, mint vitaminforrás rendkívül értékes, javítja a látóbíbor regenerálódását, de a szabadgyökök révén antikarcinogén szerepe sem lebecsülhető.
Termesztése széles körben folyik világszerte, méreteiben a házikerttől az üzemi tábláig terjed. Néhány kórokozó és kártevő kíván csak növényvédelmi beavatkozást. Az erősen kötött talajban a répatest sokágú és értéktelen lesz, öntözve homokra is való. Viszont jó hír a biotermelőknek, hogy a vöröshagyma és sárgarépa váltott soros ültetése kártékony legyek ellen hatásos védelmet is nyújt. Régi gazdák a levelét megszárítva teának használták, állítólag hatásos az ingadozó vérnyomásra.