Érdekes tavaszunk volt, nemcsak a csapadék miatt. Elnyúló tél, meleg kora tavasz, majd március közepén cudar hideg, havazással. A szőlő- és gyümölcstermesztők számára ez azt jelentette, hogy egyrészt telepíteni csak az utolsó pillanatban tudtunk. Másrészt nagyon alacsony volt a hőmérséklet. A növények biológiai fejlődése pedig nem állítható meg egyes résztényezők hiányában. Bár hideg volt, azért beindult a gyökérképződés, a rügyek pattanása. Főleg egyes csonthéjasok – szilva, kajszi, késői meggyfajták – esetében fáztak meg a bibék. A korai meggyek viszont szépen kötöttek Cegléden, nagy mennyiségre lehet számítani. Ami rá is fér az ágazatra, mert az ország többi részén komoly terméskiesés van meggyből. A meggy betakarítás idején újabb hőhullám következett, az utóbbi napokban pedig a hideg és újabb csapadék nehezíti a betakarítást. A később érő gyümölcsök tekintetében véleményem szerint a kajszi egyes fajtái károsodtak a hidegtől, míg a szilva és almafajták jó közepes termést ígérnek feltételezve, hogy a jég nem veri el az ültetvényeket.
– A szőlővel mi a helyzet Cegléden?
– Fajtafüggő ez is. A késői virágzású szőlőfajták az illatos irsai olivér, a muscat ottonel, a csabagyöngye, az új fajták közül az aletta és a cserszegi fűszeres virágzása is megsínylette a hűvös időjárást. Emiatt a fürtök lazábbak, kevesebb bogyó kötött, gyakran bogyó nélküli – “madárkás” – fürtök is előfordulnak. Ezeknél a fajtáknál tehát jelentős kiesésre lehet számítani. A hagyományos fajták viszonylag jó közepesen termékenyültek. Ha a gombafertőzésektől meg tudjuk óvni ültetvényeinket, akkor közepes termést várhatunk.
