Megható pillanatoknak lehettünk tanúi május 6-án este a művelődési házban tartott felsős Táncsics Esten. A korábbi években megszokott magas színvonalhoz képest is meglepetéssel szolgált az iskola szervező csapata. Nyolcadikos szülőként eleve meghatódva érkezik az ember lánya az „utolsó Táncsics Estre”, de néhány olyan pillanat is volt, amit külön szeretnék megköszönni a szervezőknek.
Olasz Csaba (balra) egykori „táncsicsos” diák őszinte szavai és felemelő produkciója nekem nagyon sokat üzent. A kecskeméti Katona József Színház musical-színésze először nyolcadikos diákokkal énekelt, majd a Bereczki Zoltán fémjelezte Hangokba zárva című dalt adta elő, – ifj. Wendler Tibor (jobbra lent) zongorajátékával kísérten. „Ugye büszke vagy rám” – így zárult a dal, amely áthallásos volt az egykori alma mater vonatkozásában is. Bevezetőjében – név szerint is – köszönetet mondott azoknak a tanároknak, akik hittek benne, a tehetségében. Azoknak pedig akik nem, megköszönte, hogy elutasításuk megedzette őt.
A színész, aki gyermekkori álmát megvalósította, a gyerekek és a szülők elé állt, keresetlen szavakkal valami fontosra mutatott rá. Arra, hogy nem kell félni az elutasító szavaktól, de szárnyat adnak a biztató, elismerő mondatok – különösen a tanárok szájából.
Nekem, akinek fia fog most ballagni az iskolából (másik két fiam is ide járt), megnyugtatóan hangzott ez, túl a felvételi izgalmain, és még jóelőtte a pályaválasztásnak, továbbtanulásnak. A másik szintén spontán pillanat Imregi Tibor, önkormányzati képviselő néhány mondata volt arról, milyen izgalommal várta hajdani itteni diákként ő is a műsoros esteket.
A szervezőknek, az iskola vezetőségének szeretném megköszönni ezt a szép élményt. Biztos, hogy nemcsak nekünk szülőknek, de a gyerekeknek is motiváló látni olyan „bácsikat”, aki szintén „táncsicsos” diákok voltak és lám, mire vitték az életben… A következőkben érdemes lenne megtartani ezt egy szép táncsicsos hagyománynak!
Köszönettel: egy 8.a-s szülő
