Olasz Csaba (balra) egykori „táncsicsos” diák őszinte szavai és felemelő produkciója nekem nagyon sokat üzent. A kecskeméti Katona József Színház musical-színésze először nyolcadikos diákokkal énekelt, majd a Bereczki Zoltán fémjelezte Hangokba zárva című dalt adta elő, – ifj. Wendler Tibor (jobbra lent) zongorajátékával kísérten. „Ugye büszke vagy rám” – így zárult a dal, amely áthallásos volt az egykori alma mater vonatkozásában is. Bevezetőjében – név szerint is – köszönetet mondott azoknak a tanároknak, akik hittek benne, a tehetségében. Azoknak pedig akik nem, megköszönte, hogy elutasításuk megedzette őt.
Nekem, akinek fia fog most ballagni az iskolából (másik két fiam is ide járt), megnyugtatóan hangzott ez, túl a felvételi izgalmain, és még jóelőtte a pályaválasztásnak, továbbtanulásnak. A másik szintén spontán pillanat Imregi Tibor, önkormányzati képviselő néhány mondata volt arról, milyen izgalommal várta hajdani itteni diákként ő is a műsoros esteket.
A szervezőknek, az iskola vezetőségének szeretném megköszönni ezt a szép élményt. Biztos, hogy nemcsak nekünk szülőknek, de a gyerekeknek is motiváló látni olyan „bácsikat”, aki szintén „táncsicsos” diákok voltak és lám, mire vitték az életben… A következőkben érdemes lenne megtartani ezt egy szép táncsicsos hagyománynak!
Köszönettel: egy 8.a-s szülő