A megközelítőleg 27 ezer hektárt felölelő Duna-Tisza közén elhelyezkedő Kiskunság borvidék Ceglédi alkörzetének talajszerkezetét főleg homok és lösz alkotja, de a Gödöllői-dombság legdélibb nyúlványainak kötött talaja is megtalálható. Amíg a szomszédos Csemőben pusztít a fagy a terméssel, addig a Berceli dombok majd 200 hektárán az erős légmozgás hosszú évtizedek óta segíti a gazdákat Bacchus nedűjének készítésében. A vidékünk a bortörténelemben az 1873-as európai filoxéra járvány idején kritikus szerephez jutott. A szőlő hírhedt ellensége, ez a gyökértetű a földalatti furatjárataiban él, ahol megtalálja a szőlő gyökerét, elrágja, azzal kipusztítva a növényt.
A területünk jellemző fajtái a könnyed, üde, nyáron frissítő reduktív eljárással készült fehér és rozé borokat adó tramini, cserszegi fűszeres, rajnai rizling, olaszrizling kadarka és a zweigelt. – „Hol van egy testes vörös, ami kiváló a kedvenc marhapörköltemhez vagy a grillen készült fűszeres steakhez? Hogyan is készül a rozé? S mit jelent az, hogy „reduktív eljárás”?” – kérdezheti a kedves olvasó.
A rövid borászati lecke után járjunk együtt utána milyen kincsek kerültek ki borászaink szorgos keze alól. A szép napsütéses vasárnapunkat a Kemenczés Borház boraival indítottam. Benő mátrai alapanyagból készült zenitje kétség kívül kitűnő aperitif választás volt. A köztudatban kevésbé ismert zenit Pécsett 1950-es években Király Ferenc nemesítő munkája az alföldi magyar ezerjó és a francia bouvier keresztezésével. A korán érő fajtában a kellemes savakért és virágillatos jegyekért az ezerjó, a jól cukrosodásért, és a kiegyensúlyozott testért a bouvier fele. Benő bora savakban, illatokban gazdag, illat- és ízjegyeiben elsősorban fehér húsú, kissé túlérett őszibarack dominálnak némi borsmenta lecsengéssel. A Kemenczés kékfrankos nedű rozénak indult, de shiller lett belőle. A hegycsúcson jól beérett, idős ültetvények hozamkorlátozással koncentrált minőségű alapanyagot adtak, aminek eredménye lett, hogy a néhány órás héjon áztatás ellenére a lazacszín intenzív málnában bontakozott ki. A friss, üde epres, málnás jegyekkel bíró rozé mind fröccsnek, mind önálló tételként egy szép darab grillezett lazac mellé kiváló.
A Fekete Pincészetben Gyuri a lengyel és holland kempingelő vendégeinek „sztárja”, aki kitűnő vendéglátással orosz, angol, német nyelvegyvelegben oltja az idegen ajkúak szomját. A borász két hektárján olaszrizling, irsai olivér, cserszegi fűszeres, zweigel terem, sőt a kísérletező kedv eredményeként még 1000 tőke furmint is egyedülálló módon került fel a választékba. A furmint Tokaj zászló szőlőfajtája, vulkanikus, ásványokban gazdag talaj elsősorban az otthona, így különleges színfolt az alföldi régióban. Feketéék irsai olivérje a dél-amerikai trópusokba repít minket a magas érettségi fokon szüretelt szőlőből készült licsi, maracuja, mangó illat- és ízkavalkáddal.
A napot a Kökény Családi Borászat tette teljessé, ahol ifj. Kökény Benővel hosszan beszélgettem a borászati technológia legizgalmasabb kémiai és biológiai kihívásairól. Kétség nem fér hozzá, a fogyasztónak nem feladata, hogy ismerje az évjáratok kihívásait, nem kell megküzdenünk a bor Ph-jával, a hőlabilis fehérjék élettanával, nem kell permetszer kombinációkat kikevernünk, hogy épp melyik a legalkalmasabb a chardonnay molytámadásának a megállítására, de annál nagyobb feladatunk, hogy becsüljük azt a mérhetetlen nagy munkát és hozzáértést, amit egy pohár nyári fröccsünk rejt, és tiszteljük meg valamennyijüket az igényes borfogyasztás kultúrájával. Mindezek tudatában biztos vagyok benne, hogy Kökényék idén a francia rozéversenyen ezüstérmet nyert Fisher Parti rozéja – 10% zweigelt, 85% kékfrankos, 5% cabernet sauvignon – másként csillan majd a poharunkban.
Füle Lídia
One Comment
Borkedvelő
Olvasmànyos íràs, sajnàlom hogy a többi pincét nem làtogatta meg a cikk írója. Voltak még olyan résztvevők akik említést érdemeltek volna. Van aki a pince napokon is túl, sokat tesz évek óta a kultúràlt borfogyasztàs népszerűsítésének érdekében.