3 hozzászólás

  1. 2

    Figyelőszem

    Nos, a Magyar Posta Zrt-től nekem is futkos a hideg a hátamon. Adva van két házrész az egyik utcában. Mindkettő azonos házszám alatt, azonos utcanév alatt, noha a miénk – mivel amaz sarki ház – a mögöttes utcában nyíló bejárattal rendelkezik. Teljesen különálló a két rész, sem közművek, sem bejárat, sem udvar, sem lakótér nem közös. Semmi baj nincs addig, amíg a jól megszokott kézbesítő járja a körzetet, minden küldeményünk rendben célbaér. Amikor azonban másik, helyettes kézbesítő kényszerül jönni, azonnal felborul minden. Az Önkormányzat nem hajlandó változtatni házszámozáson, mivel osztatlan telekről van szó, s a számozási gyakorlat már ÉVTIZEDEKKEL EZELŐTT alakult ki, s rendben lévőnek találják. Valamikor biztosan egy kézben volt a két rész, de mára már elkülönült, két család tulajdona, akik még csak nem is rokonok. Az Önkormányzat tanácsa az “A”, illetve “B” jelzés kitétele volt, csakhogy ez nem oldaná meg a problémát, mert a lakcímkártyán nem engedélyezik feltüntetni. De felesleges is lenne, hiszen bármilyen ismeretlen kézbesítő jön is, a dilemmát nem ismerve – elvileg helyesen – nyugtázza, hogy megtalálta a keresett címet, mert valóban azt látja a sarki ház számozásánál, ami a borítékon van írva. Az, hogy oda, ahhoz a házhoz KÉT NÉVRE visz küldeményt, fel sem tűnik neki. Tudatlanságból azt gondolja, hogy abban az udvarban lakik két család. Elvileg gondolhatja ezt, mert sok helyen van így. Sok esetben más-más helyettes jön, néha-néha ugyanaz, de aki volt már ezen a részen, az is elfelejti, mire mégegyszer idekerül, hogy itt mi a helyzet. Valamikor múlt év végén jeleztem ezt a Postának, visszajeleztek annyit, hogy az ügyek torlódása miatt nem tudnak érdemben válaszolni, várjak. Azóta már legalább 6-7 hónap eltelt, s még mindig semmi válasz. Pedig milyen egyszerű lenne! Tehetnének a küldeményeinkre – valami hasonló elv alapján, mint ahogy a sárga csekken van a közlemény rovat – megkülönböztető jelzést, például ráírni, hogy ez a cím az eredeti cím mögötti bejáratnál van, de nem tehetik, mert nem térhetnek el az adott lakcímadattól. Nem is kellene eltérni, csak pontosítani. Erre nem képesek. Jeleztem az állandó kézbesítőnek is a helyzetet, de ő csak szörnyülködik rajta, de a jelek szerint ő sem figyelmezteti az őt helyettesítő kollégát. Szóval nincs megoldás. A helyzetet súlyosbítja még az, hogy a kézbesítő által ténylegesen elsőként fellelhető cím alatt, amelyik előttünk van, egy nyolcvanhat éves idős néni lakik, aki, bár korából és egészségi állapotából adódóan nem szívesen, de át szokta hozni az odatévedt küldeményeket. De ezt nem várhatnánk el tőle, s nem is várjuk el, de nem tudom, mit is tehetnénk. De ha más, életerős, fiatal szomszédaink lennének, azoktól sem várhatnánk el. Az Önkormányzat és a Posta egymásra mutogatnak. A kialakult helyzetről csakis az a rendelkezés tehet, amelyik nem engedélyezi a két tulajdonos birtokában lévő részeket címileg is elkülöníteni, egyértelműen azonosítani azon megfontolásból, hogy két egymástól független tulajdonosról van szó. Már előre félek – és mindig igazolódik a félelmem -, amikor meglátom az állandó kézbesítőt, amint betanítandó munkatárssal rója a környéket. Már azon gondolkodom, kellene valamifajta kártyát készítenem, s odaadni az állandó kézbesítőnek, hogy adja oda az újonnan felvettnek, ha idekerül erre a területre, hogy legyen kissé körültekintőbb. Nem hiszem el, hogy egy olyan hivatal, amely épp a küldemények célbaérkezését segítené elő, ne találjon megoldást erre a problémára. De eddig ez a tényállás.

    Hozzászólás
    1. 2.1

      NoPostman

      Javasolnám, hogy menjen el postásnak és próbálja ki. Jegyezzen meg ilyen információkat..
      Vagy:
      Tegyen ki nevet, plusz ládát, térképet, akármit amivel megoldódhat a problémája. Cselekedjen és talán lesz is valami 🙂

      Hozzászólás

Hozzászólások

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

2016. Ceglédi Panoráma