A Ceglédi Tankerületi Központ a Ceglédi Szakképzési Centrummal és a Neumann János Egyetemmel közösen 2018. március 28-án szakmai konferenciát szervezett, „Neumann-galaxis” címmel, amelynek fő témája „A digitális forradalom kihívásai és lehetőségei az oktatásban” volt.
A konferencia bemutatta Magyarország Digitális Oktatási Stratégiájának megvalósulását, továbbá tájékoztatást nyújtott az intézményvezetők és pedagógusok informatikai tárgyú módszertani képzéseinek lehetőségeiről, valamint az informatikai fejlesztésekről.
A konferencián köszöntőt mondott: Földi László országgyűlési képviselő, Takács László polgármester és Finta Zita a Neumann János Egyetem kancellárja.
A Neumann Galaxis rajz és fotópályázat eredmény hirdetésére is a rendezvény keretében került sor. Két kategóriában hirdettek 1-3. helyezettet, de sok gyermek kapott különdíjat is.
1. korcsoport díjazottjai: 1. Nagy Tímea (Vákonyi István Általános Iskola), 2. Melczer Fanni (Várkonyi István Általános Iskola), 3. Bartos Natália (Szentmártonkátai Arany János Általános Iskola)
2.korcsoport díjazottjai: 1. Lengyel Nóra Emese (Kinizsi Pál Gimnázium), 2. Haraszti Kitti (Kinizsi Pál Gimnázium), 3. Gál Péter (Kinizsi Pál Gimnázium)
Melczer Fannit és Nagy Tímeát kérdeztük az általuk készített díjazott alkotásokról, valamint felkészítő tanárukat Szabó Andreát a pályázat témájáról. Nagy Tímea: „Egy laptopot rajzoltam és kidíszítettem az egész lapot különböző színekkel.” Melczer Fanni: „Én egy várost készítettem amit az internet behálózott.”
Szabó Andrea: „Az én digitális világom volt a pályázat címe, amin a gyerekek részt vettek és ilyen szép eredményt értek el. A rajzokat a gyerekek filctollal készítették. A pályaművek elkészítése során közösen ötleteltünk, majd ezek után mindenki egyénileg készítette el az általa készített alkotást. A gyerekek szeretnek rajzolni, így szívesen indulnak rajzpályázatokon, főleg ha a téma is érdekes.”
A konferencia nyitó előadását Pölöskei Gáborné helyettes államtitkár tartotta. Magyarország digitális oktatási stratégiájáról Horvát Ádám szakmai divízióvezető beszélt, akit később a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ működéséről kérdeztünk.
Horvát Ádám: „A Digitális Pedagógiai Módszertani Központ egy olyan háttérintézménye az Emberi Erőforrások Minisztériumának, amelyik pedagógiai módszertani támogatással segíti a jogszabályalkotást, illetve azokat a fejlesztési programokat, amelyeket a Klebelsberg Központ, illetve a Tankerületek megvalósítanak és ezen a szervezeten belül egy divizió az, ami a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ. Ennek a vezetését végzem. Az egész életünk digitális és az oktatás akkor válik digitálissá, hogyha az életnek azokat az elemeit képes bemutatni, amelyekkel egyébként minden nap fogunk találkozni a munkaerő piacon , illetve az életben. Ha azokat a digitális eszközöket és azt a tudásszerzési metódust képes átadni maga az oktatás is, amivel egyébként dolgozni is kell, akkor válik az oktatás digitálissá. Egyetlen diák sem hagyhatja el a köznevelési rendszert a megfelelő digitális kompetenciák megszerzése nélkül. Ma még nincs olyan általános mérőeszközünk, ami a digitális kompetenciák meglétét mérné, de a stratégia arra törekszik, hogy létrehozzon egy infokommunikációs egységes referencia keretnéven – IKER-ként ismert – kompetencia leíró rendszert, amely képes lesz majd bemutatni, hogy a diákok meddig jutottak el a digitális kompetenciaszerzésben. Talán még ennél is fontosabb, hogy a tanárok digitális kompetenciáit is méri majd ez a rendszer és számukra is visszajelzést ad, hogy mennyire képesek a diákok digitális kompetenciájának fejlesztésére. Ehhez a legfontosabb alapvetően a sávszélességnek a megfelelő bővítése annak érdekében, hogy a tanárok és diákok az intézményben a wifin keresztül állandóan nagy sávszélességű hozzáféréssel rendelkezzenek az internethez. A másik nagyon fontos elem, hogy a pedagógusok rendelkezzenek azzal az alap infrastruktúrával – egy laptoppal elsősorban, illetve legalább egy projektorral vagy egy interaktív panellal a teremben – ami lehetővé teszi, hogy ezeket a digitális gyakorlatokat használják a tanórákon. Végül, de nem utolsó sorban nagyon fontos, hogy a diákok is rendelkezzenek egy saját eszközzel. Ez lehet egy mobiltelefon vagy tablet is. A felsőbb évfolyamokon elengedhetetlen, hogy ezekhez az eszközökhöz kapcsolódjon egy billentyűzet.
A Klebersberg Központból Molnár Gábor Osztályvezető számolt be az informatikai fejlesztésekről. Prof.Dr. Csépe Valéria a digitális oktatásban rejlő kihívásokról és a lehetőségekről tartott előadást. Megtudhattuk tőle azt is, hogy miért szükséges a Nemzeti Alaptantervet fejleszteni. A folytatásban a résztvevők a szakképzésben történő digitális kompetencia fejlesztésről hallhattak érdekes előadást az NSZFH főigazgatójától Molnár Attilától , de megismerkedhettek a MOBIDIK a mobil digitális iskolával is, Kovács Lóránt dékán és Matolcsy Miklós előadásában. A napot Fodor Gábor Tankerületi Igazgató előadása zárta az internet veszélyeiről Veszélyes Galaxis címmel.
(Az interjúkat készítették: Hornyik Dóra, Kökény Kíra, Szollár Viktória, Balogh Bálint, Bús Miklós)
