5.9 C
Cegléd
2024. április 20. szombat
spot_img

Szívjóság, grátisz

Marika boltja – sokan csak így nevezik a Széchenyi úti üzletet. A vevő már mindent megvásárolt, kifizetett – kifizetve ám ő még nincs; jár neki a hely védjegye: néhány napsugaras szó és a felfénylő mosoly.  A lélek kenyere, grátisz. Ez elosztandó családi örökség, amelyet FARKAS LÁSZLÓNÉ MARIKA visz tovább.

–   Most különös okod is van a mosolyra.

–   Pünkösdkor – május 18-19-20-21-én – négy napon át ünnepeljük a cég megalakulásának harmincadik évfordulóját. Ekkor megtiszteljük vevőinket jobbnál jobb akciókkal és kóstolókkal. 1988. március 1-jén palackos bolttal kezdtük. Én élelmiszerboltról álmodtam. Hittem a megvalósításban, s mivel erős bennem a hit, sikerült. Most már folyamatosan – a piros betűs napokon is – kinyitjuk a boltot és a lelkünket.

–   Gyerekkorodban boltost játszottál?

–   Sőt: csináltam is. A Várkonyi szőlőben lakott a család. Apukám bátyjának, Fercsi bácsinak volt egy szurkos padlazatú tanyasi boltja. Abban segítkeztem. A szomszéd Etus néni kerekes kútját használtuk hűtőnek, ebbe lógattuk le az élesztőt. „Fuss kis ceglédi, hozzál hamar belőle!” – szalasztott a nagybácsi.

–   Így jutottál el a kereskedelemhez?

–   A gimnázium végeztével három tervem volt: jogász, újságíró és kereskedő. Velkey Imre tanár úr a hozzám illőbb pálya felé terelt: „Mari, maga eleven egyéniség, egy kis színes tollú madár, akinek röpködnie kell!” Az akkori Fűszértnél kezdtem el a munkát felsőfokú végzettséggel, ugyanilyen diplomával reklámszakmai képesítést szereztem. (A Demján Sándor alapította Skála áruháznál is dolgoztam.) Később a lakberendező és virágkötő szakmát is kitanultam, ezt hasznosítottam egy bútoráruház igazgatói posztján. Szeretek mindig valami újat létrehozni, kreatív ötleteim vannak.

–   Hogyan él egy kis bolt a multik szorításában?

–   Küzdelemmel. De ha a kis patak útját gátolják, másik irányt keres magának. Az egyik védekező módszerem a személyesség. Az a szakma „művészete”, hogy „kinyissam” a vevőt – az embert – pár kedves szó és mosoly után. Mindenki rohan, aki nem, azt magukkal sodorják. Ezért kell a megnyugtató, baráti, érdeklődő figyelem. Nemcsak áruval szolgálom ki a betérőket, hanem tanácsokkal, sokszor segítő ügyintézéssel is. Édesapám a nála látogatókat egy almával, egy pohár borral vagy egy virágszállal bocsátotta el. Azt mondta: „Pici jótól is jobb lesz a világ.” Sokszor megjelenik előttem.

*

BERKÓ TIVADAR asztalosmester Marika édesapja (volt). Csuda ember! – így vélekedtek róla. Gyakran beszélgettem vele. Egykori szavaiból idézek.

„A cseresznyefa? Gyerekkoromban fölmásztam a szomszéd cseresznyefájára, s néhány szemet betömtem a számba és az ingderékba. Arra riadtam, hogy a gazda pálcával verni kezdi a hátamat. Sírva megfogadtam a szüleim előtt, hogy felnőttként majd cseresznyefákat ültetek a házam elé, s kiírom: Kóstolni szabad, a gallyat letörni nem. Így is tettem a Fecske utcai részen. Szépen eszegetnek a gyerekek meg azok a felnőttek is, akik a fáim alá álltak erre járó iskolásként. Szeretni kell a fát, ahogy az embereket is; a szeretet ízétől finomabb a gyümölcs.”

„Nyolcévesen már etettem a jószágokat, tízévesen megfogtam a kaszát, lucernát vágtam. Beadtak libapásztornak Tiszavárkonyban a nagypapámhoz. A rikácsoló sereg átúszott a Tiszán. A fiatal nagynénikém utánuk! Meglátta őt egy fiatalember, és követte. Másnap mondta: Fiacskám, veszek neked mindennap fagylaltot, ha átúsztatod a libákat. Így is történt. Csak hát… ők egyre tovább odaát maradtak a zöld fűben. S én kaptam ki miattuk.”

„A Teremtő megáldott azzal, hogy a háború alatt ki tudtam gyalogolni Münchenbe. Egy parasztháznál dolgoztam. Egyszer a lányukkal a piacra vittem az árut, amikor megláttam, hogy az állomáson magyar katonák vagoníroznak. Megyünk haza! – kiáltották; közéjük oldalogtam. A kislány bánatosan nézett utánam…”

„Szeretem a fát, a fűrészpor illatát. Iparosként üzletek berendezéseit készítettem Pest megyében. A kezem munkája volt látható Cegléd első önkiszolgáló boltjában, a mozival átellenben.”

„Hajnali ötkor kelek, gyakran tíz óráig dolgozom a műhelyben – bár a lányaim nagyon óvnak, szorgalmamat munkaalkoholizmusnak nevezik. Nyolcvannégy évesen még felmászok a fára permetezni. Beszélgetek a fákkal, a madarakkal, a virágokkal; lelkemmel érintem az eget, a napot.”

*

–   Segítő, adakozó vagy te is.

–   Ruhákat, bútorokat gyűjtök és szétosztom az öregeknek, a betegeknek, a kiszolgáltatottaknak. Ha nekünk egy kicsivel több van, miért ne adjak a rászorulóknak?! Ettől jobban érzem magam.

–   Lelki érzékenységből gyűjtesz idézeteket?

–   A bölcs gondolatok és a szép érzelmek gazdagítanak és vezérelnek. Ezeket átadom ismerőseimnek is. Most az olvasóknak is néhányat: „Több vagy, ha adsz!” „Higgy abban, amit teszel; tedd azt, amiben hiszel!” „Bármit csinálsz, azt jól csináld!” „Az akadály leküzdése erősít.”

–   S az írás?

–   Figyelem – mivel szeretem – az embereket, róluk írok. Például ebben a lapban a mesteri mesterekről. Tőlük is látja az ember: A becsületes, kitartó munka és a tiszta jellemű ember nemesíti a világot.

–   Terveid?

–   Lassan átadni a helyet Pisti fiamnak. Ő egyre önállóbb itt a boltban, szereti és követi az én példámat. Már sokszor elhangzik a vevőktől a dicséret: Szépen dolgozik ez az aranyos, kedves Pistike! Szeretnék még többet olvasni, kirándulni, kertészkedni, kutyázni.

–   Mi a forrása a derűdnek?

–   Az, hogy tudom: hű kereszténynek kell lenni ahhoz, hogy bízzon és kitartson az ember; az, hogy e szerint éljek: a győztesek sohase adják fel, aki feladja, az nem lesz győztes; az, hogy megtapasztaltam: minden nehéz helyzetből hittel és küzdelemmel megerősödve kerültem ki; az, hogy bízom a Jóistenben, megtart a helyes úton; az, hogy szeretem az embereket, akik angyalok. S hogy milyenek és kik? Idézek: „Bármilyenek lehetnek – szeplősek, ráncosak, szőkék vagy kopaszok, fiatalok vagy öregek. Álruhában járnak: tanáraink, barátaink, szeretteink, sőt ellenségeink. Nehéz őket észre venni, ha csukva van a szemünk. De ha látni akarjuk őket, akkor mindenütt ott vannak, amerre járunk.”

Koltói Ádám

Hasonló hírek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

spot_img

Friss híreink

Ápolókat díjaztak

A Magyar Ápolók Napja kapcsán február 17-én Budapesten a...

Autót rongált és rabolt

A Nagykőrösi Járási Ügyészség vádat emelt egy férfi ellen,...

Nemzetiségi választási konferencia

Sztojka Attila, roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos volt a vendége...

“Ceglédé a legbizarrabb EU-pénzes sztori”

Az országos sajtó is felkapta a hírt, miszerint Ceglédé...

Lámpákat lopnak

Márciusban még örömmel jelentette be Klément György önkormányzati képviselő,...