Április 14-én szombat hajnalban kissé nehézkesen keltem fel, de mikor ráeszméltem miért is vagyok ébren hajnali 3 órakor, rögtön feltöltődtem egy kis energiával. A buszunk pontban 4 órakor útnak indult a határ felé. Mindenki tudta, hogy nagyon hosszú út vár ránk, ezért indulás után fél órával már mindenki elaludt, hogy az első programunkra kipihenten érkezzünk. A rendkívül fárasztó és hosszú utunk aznap este Németországban ért véget, ahol egy tranzitszálláson töltöttük az éjszakát.
Másnap reggel célba vettük Hollandia legcsodásabb városát, Amszterdamot. Itt találkoztunk először idegenvezetőnkkel, Bencze Balázzsal, aki az utolsó napig mesélt nekünk, és néha szórakoztatott minket. Ez a hely szerintem mindenkit elvarázsolt, hiszen ellátogattunk a híres virágpiacra, megtekintettük a királyi palotát és a dómot, láthattuk a különleges Hansa-házakat és a csatornákat. Szerencsére rengeteg szabadidőt tölthettünk ebben a városban, így mindenkinek volt ideje felfedezni a különlegességeket. Délután elindultunk a rotterdami kikötőbe, ahonnan kompunk az esti órákban indult el. Az éjszakát a kompon töltöttük 4 fős kabinokban. Nagyon nagy élmény volt egy 12 emeletes hajóval utazni, és szerencsére rengeteg programlehetőségünk is volt. A hajón volt mozi, zenés est, boltok, kaszinó, kávézó és egy étterem is, ahol reggelit és vacsorát is kaptunk.
A harmadik napunkon a kompról leszállva indultunk el Skóciába, azon belül Gretna Green-be. A hely arról híres, hogy ideszöktek a fiatalok Angliából, hogy titokban összeházasodjanak. Itt megtekintettük a múzeumot és gyönyörködtünk Skócia látványában. Ezután ellátogattunk Caerlaverock várához, melyet hatalmas vizesárok vett körbe. A vár rossz állapotának ellenére, belülről is megtekinthettük, és csodálatos látvány tárult elénk. A nap végére megérkeztünk a mobil home parkunkba (amely a tengerparton volt), ahol a berendezkedéssel és főzéssel töltöttük az estét.
A következő napon az Edinburgh Castle volt az első programunk. Hihetetlenül óriási és gyönyörű volt ez a hely, bár az időjárás nem kedvezett nekünk, hatalmas szél volt. Miután megtekintettük a skót koronázási ékszereket, a kápolnát, az óriáságyút és mindegyik kiállítási termet, egy kis kávézóban töltöttük el szabadidőnk további részét. Talán itt tapasztaltam először azt, hogy a skót emberek mennyire kedvesek és segítőkészek, valamint azt is, hogy mennyire más és néha már érthetetlen angol nyelvet beszélnek. Ezen a napon még ellátogattunk a Britannia hajóra, ahol az audio guide-on keresztül nagyon sok érdekes információt birtokába juthattunk.
Az ötödik napunk volt a leghosszabb, legfárasztóbb, de véleményem szerint a legjobb is. Hajnali negyed hatkor indultunk el a kikötőbe, ahonnan komppal átkeltünk Észak-Írországba. A hosszú utazás után az Óriások Útjához érkeztünk, ahol két túraút közül választhattunk. Mi a magasabban lévőn indultunk el, és csodálatos látvány tárult elénk. Rengeteg bazaltképződményt láttunk (pl. az óriás trónját), és lementünk a tengerpartra is. Hazaúton a Dunluce Castle romjaihoz látogattunk, és már meg sem lepődtünk az újabb elképesztő látványon. Sajnos a tervezett kompot nem értük el, ezért útba ejtettünk egy bevásárlást és vacsorát is. A későbbi komppal visszaérkeztünk Skócia kikötőjébe, ahonnan a késő esti órákban értünk vissza a szállásunkra. Mindenki nagyon fáradt volt már, de a jó hír az volt, hogy másnap csak 11 órakor volt az indulás.
Miután mindenki kialudta magát, a hatodik napunkon egy whisky desztillálóba látogattunk. Ez nagyon érdekes volt, hiszen végigkísértek minket az ital készítésének folyamatán, és sok érdekes dolgot meséltek nekünk. A különböző helységekben más-más szagokat, illatokat tapasztalhattunk, mely néha meglepő volt számunkra. A nap második programjaként Robert Burns szülőházát tekintettük meg, amelyet gyönyörű környezet vett körbe, szerencsére az időjárás is kedvezett nekünk. A szállásunkra visszaérkezve pakolással töltöttük az estét, ugyanis ez volt az utolsó éjszakánk ezen a szálláson.
Másnap reggel miután bepakoltunk a buszba, elindultunk Anglia felé. A Lake District Nemzeti Parkba utaztunk, ahol újabb természeti látványosságokat csodálhattunk meg. Láthattuk az Aira Force vízesést és a Windermere tavat is. A nap végére megérkeztünk London melletti tranzitszállásunkhoz.
A 7. naphoz érkezve egy londoni városnézés következett. Ellátogattunk a Madame Tussauds múzeumba, ahol hírességek viaszból készült mását tekinthettük meg. Ezután következett a nap fénypontja, egy rövid bevásárlás az Oxford Streeten. A nap végén a Csalagúton keresztül hagytuk el a szigetet, és Franciaországba érkeztünk tranzitszállásunkra. A következő napunk legnagyobb része az utazásból állt, ugyanis Nürnbergig kellett eljutnunk, ahol egy újabb városnézés várt ránk. Az utazásunk utolsó estéjét a tranzitszálláson töltöttük, majd másnap elindultunk hazafelé. Ismét hosszú útnak néztünk elébe, kb. délután fél 4-kor érkeztünk Ceglédre.
Összességében hatalmas élményekkel gazdagodtunk az utazás során, rengeteg országot ismertünk meg. A programok sokfélesége a Challenge Hungary diákutaztatót dicséri. Nagyon fárasztó napjaink ellenére, mindig volt valami/valaki, aki/ami feldobta. Mindenkinek csak ajánlani tudom az ilyen utazásokat, hiszen ennél remekebb lehetőséget nem is találhatnánk a nyugati országok felfedezésére. A szervező tanároknak Királyné Túri Andrea és Völgyesi Dóra tanárnőknek köszönjük, hogy idén is nekivágtak ennek az útnak.
Spindelbauer Flóra 11. b
Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium
