Tavaly ősszel a Ceglédi Panoráma írt elsőként arról, hogy magasfeszültségű távvezeték épül Albertirsa és Kecskemét között, amelyről a több száz tanyán élőt érintett Cegléden, Csemőben és Nyársapáton csak akkor értesült, amikor a geodéták megjelentek a földjükön. A lakosság minden létező fórumon tiltakozott és azt szeretnék elérni, hogy a 400 kV-os magasfeszültségű távvezeték lakóházuktól távolabb, más nyomvonalon épüljön meg. Az ügy állása szerint a lakosok bíróságon keresik az igazukat, és a jogerős ítélet meghozataláig nem kezdődhet meg a kivitelezés.
Az elmúlt egy évben emberfeletti küzdelmet folytattak az érintettek érdekeik védelmében, de kevés eredménnyel. Bihari Beáta az egyik lakos tájékoztatta lapunkat az előzményekről és az ügy jelenlegi állásáról.
-A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir Zrt.) az érintett ceglédi, csemői, nyársapáti tanyalakók, illetve a többi érintett területen élők tiltakozása ellenére engedélyt kapott arra, hogy megépülhessen a 400kV-os Albertirsát Kecskeméttel összekötő távvezeték. A kiemelt kormányberuházás megvalósítására a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatala a 2018. február 1-jén aláírt határozatával megadta a környezetvédelmi engedélyt annak ellenére, hogy a tiltakozók a végleges egyeztetés hiányát, valamint szakmai érveik figyelmen kívül hagyását nehezményezték. Időközben az építési engedély is kiadásra került és a vezetékjog is bejegyeztetett.
Az érintettek egy része emiatt a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatala útján 2018. július 13-án keresetet nyújtott be a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz, amelyben kérték a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya korábbi közigazgatási határozatának felülvizsgálatát, illetve annak hatályon kívül helyezését. A felperesek jelezték az azonnali jogvédelem iránti igényüket is. A bíróság keresetüknek helyt adott, elrendelte az építés halasztását.
-Az első tárgyalási napon, 2018. október 3-án mintegy ötven érintett panaszos jelent meg, sokan be sem fértek a tárgyalóterembe. A tárgyalást viszont elnapolták, mert a beléptetett alperes, a Pest Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Osztálya fellebbezett, amit pár nappal később vissza is vont.
Párhuzamosan a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál folyó keresettel a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál is kereset lett beadva, amely az építési engedélyt támadja meg. A Bíróság megadta a jogvédelmet erről az oldalról is, de az ügyet áttette a szegedi bíróságra. A továbbiakban mindkét ügy (hatástanulmány és építési engedély) a szegedi bíróságon kerül tárgyalásra.
A tervezett beruházás területén élők azt szeretnék elérni, hogy a szakhatóságok vizsgálják meg a nyomvonal kialakításának alternatíváit, és a távvezeték minél kevesebb lakókörnyezetet veszélyeztessen. A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatala környezetvédelmi engedélyében úgy fogalmazott, hogy a távvezeték környezet-egészségügyi szempontból nem okoz káros hatásokat, ezért a beruházás megvalósítása ebből a szempontból nem kifogásolható.
A panaszosok nyugati tanulmányok és tények sokaságát sorakoztatják fel ellenérvként. Bizonyítási indítványukhoz mellékeltek egy igazságügyi orvos szakértői nyilatkozatot is. Keresetlevelükben nagy hangsúlyt kap, hogy a 400 kV-os távvezeték milyen hatással lehet a hatókörnyezetében élő emberek, legfőképpen a gyermekek egészségére. Szeretnék azt is tisztázni, hogy jelen beruházás esetében mekkora az a földrajzi távolság, ameddig gyermekekre veszélyes a sugárzás, ugyanis a jelenlegi magyarországi szabályozás elavult ebben a kérdésben. Nem hagyhatók figyelmen kívül a WHO és az EU Tanács legújabb, érvényben lévő ajánlásai sem, amelyek különbséget tesznek az új építésű magasfeszültségű vezetékek esetében és az elővigyázatosság, valamint a megelőzés elvére figyelmeztetnek.
A jelenlegi állapotok szerint Albertirsa és Nyársapát között mintegy 250 tanyát érint a beruházás, több esetben a közvetlen közelükben, magánterületeken valósulna meg az építkezés, holott volna lehetőség olyan nyomvonalra, amely túlnyomórészt köztulajdonon haladna. Azt is vizsgálni kellene, hogy nem lenne-e szerencsésebb földkábelen vezetni az áramot, hiszen így elkerülhetnék a környezetkárosítást.
Fotó: Szabad Föld
