Világbajnoki aranyéremmel, megszámlálhatatlan élménnyel és szakmai tapasztalattal tértek haza az Észak Velencéjének is nevezett Szentpétervárról, a Patkós Irma Művészeti Iskola, Gimnázium és Szakgimnázium táncosai.
A világbajnokság előkészületei nem mentek gördülékenyen. A vízumigényléshez szükséges meghívó levél elég későn érkezett meg, így vízumhoz is utolsó pillanatban jutottunk. Indulás előtt tudtuk meg, hogy a magyar szövetség nem küld képviselőt sem, bírót sem, tehát a versenyen magunkra leszünk utalva. Ekkor tudtuk meg azt is, hogy Magyarországot egyedül képviseljük a versenyen! Nyomasztóan nehezedett ránk ez a teher!
Az elhelyezés körülményeivel, az ellátással nagyon elégedettek voltunk. Sikerült a szállodában próbateremhez is jutnunk, így nem estek ki versenyzőink a gyakorlatból. Két alkalommal kint is gyakoroltunk. A szakmai zsűriben nem volt magyar bíró, tehát senki nem tudta tájékoztatni őket arról, hogy kik vagyunk, milyen előélettel rendelkezünk és milyen megmérettetések árán jutottunk oda, hogy ezen a rangos világversenyen ítéletet mondhassanak rólunk. Oroszország táncművészete világhírű, a szentpétervári balett ugyancsak az, az orosz koreográfusokat nem érdekli, hogy hány kilométert utaztunk azért, hogy megnézhessenek bennünket. Őket csak a színpadi teljesítmény érdekli, táncunk szakmai minőségétől függ majd végső eredményünk. Tudták ezt a mieink! Nem véletlenül gyakorolták a dobásokat és emeléseket a verseny előtt, a márvány padlón, a folyosón is a biztonsági szolgálat szúrós tekintetétől övezve. Nem féltünk, hiszen ott volt velünk Sztankaninecz Beatrix igazgatóhelyettes, aki anyanyelvi szinten beszéli az oroszt és eddig is mindent elintézett nekünk. Nem tudunk elég köszönetet mondani érte!
A verseny gördülékenyen zajlott, néha túlságosan is. Nem értesítették a csapatokat a sorrendváltozásokról, így ha valaki nem kísérte figyelemmel a verseny honlapját, lehet, hogy nem is értesült időben arról, hogy mikor kerül színpadra. A Wifi-hálózat teljesítménye nagyon gyenge volt, így ha sokan használták egyszerre, működésképtelenné vált. Így az a tervünk, hogy élőben közvetítjük majd a versenyt, nem valósulhatott meg, pedig sokan várták itthon. Maradt az sms értesítés! „Most már mi jövünk!” „Rendben elindult a zene, a tánc hibátlanul sikerült!” „Az emeléseinket, dobásainkat külön megtapsolták!” – Ilyen és ehhez hasonló üzenetekkel bombáztuk az itthoniakat. A produkció koncentráltsága és a napok óta tartó feszültség annyira kimerítette a csapatot, hogy eredményhirdetés előtt vissza kellett mennünk pihenni a szállodába. Sorba kérték az engedélyt, hogy leszedhessék a szempillákat, póthajakat, sminket. Ilyen korábban soha nem volt! Egy kicsit meglepődtem és attól tartottam, hogy azért nem érdekli őket, hogy milyen sminkben jelennek meg az eredményhirdetésen, mert talán nem is bíznak annyira a sikerben!?
Vegyes érzelmekkel telve indultak vissza az eredményhirdetésre. Elmondásuk szerint első pillanatban fel sem fogták, hogy első helyezést értek el, csak amikor sorba kiosztották az emléklapokat és mindenkinek a nyakába került a legfényesebben csillogó érem, kezdték elhinni, hogy világbajnoki aranyéremmel ajándékozták meg iskolánkat! Köszönöm a diákjaink és tanáraink nevében!
Külön köszönöm Gerebicz Adrienn koreográfus munkáját, aki olyan kiváló érzékkel összeállított produkcióval nevezett a versenyre, hogy a nemzetközi zsűri is a legjobbnak nyilvánította. A táncosok kitartása és szorgalma is kellett ehhez a sikerhez! Köszönöm Nagy Alexandra, Nagy Éva Mariann, Török Orsolya, Majláth Édua, Vámos Krisztina, Joó Regina, Ubrankovics Tamás, Pálinkás Gergő, Pap Nikoletta Mónika, Jámbrik Máté, Majláth Árpád munkáját! Köszönöm, hogy ilyen magasra tették a mércét és bízom benne, hogy a jövő generációi is követik példájukat a Patkós Irma Művészeti Iskola, Gimnázium és Szakgimnázium, valamint Cegléd városának dicsőségére!
Andó László
