Nyilvánosság elé tárta az önkormányzat a január 21-ei zárt testületi ülés jegyzőkönyvét, amelyen a “rabszolgatörvény” néven elhíresült szabályozás helyi önkormányzati cégeknél történő alkalmazásáról döntöttek az ellenzéki képviselők indítványára – erről a február 14-ei testületi ülésen döntöttek a képviselők. Imregi Tibor előterjesztő úgy fogalmazott: “az üléssel és a döntéssel kapcsolatban a helyi sajtóban és közösségi médiafelületeken megjelent számtalan félinformáció, csúsztatás és hangulatkeltés miatt javasolja, hogy a zárt ülés anyagát, hozzászólásait és döntését a képviselő-testület az esetleg felmerülő törvényességi eljárást is felvállalva tegye nyilvánossá, mert fontos, hogy a ceglédiek pontosan megismerjék a tényeket.”
https://www.facebook.com/horvath.gabor.963434/videos/2134368293273050/
A 24 oldalas dokumentum igen tanulságos olvasmány: az egy órás vita alatt kevés szó esett az előterjesztésről, annál több teret kapott a személyeskedés. Az egyetlen napirendi pont az öt ellenzéki képviselő – Bobál István (Ceglédért Független Egyesület), Csuri Károly, Horváth Gábor Ferenc, Korondi Miklós (Jobbik) és Nagy Tamás (MSZP) – előterjesztése a „100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek szóló utasítás a rendkívüli munkaidő elrendelésével kapcsolatosan” címet viselte. Korondi Miklós nem vett részt az ülésen. Nagy Tamás mint az előterjesztők képviselője elmondta: „azt szeretnénk elérni, hogy azoknál a társaságoknál, ahol az Önkormányzat az egyedüli tulajdonos, ott utasítsuk az ügyvezetőinket, hogy ne alkalmazzák ezt az új Munka Törvénykönyvének ide vonatkozó passzusát, vagyis ne emeljék meg a túlmunka keretet illetve ne 36 hónap legyen az elszámolási időszak”.
Válaszában Hörömpő Annamária elmondta szakmai szempontból szeretné megközelíteni az ügyet, de úgy látja „már önmagában az előterjesztés hitelessége is megkérdőjelezhető. Nem tényszerűen a határozati javaslat meg a jogszabályhely behivatkozások, hanem már a felütése is ad egyfajta ilyen negatív hangulatkeltést az egésznek, ami utána szakmaiatlanságában egy teljesen demagóg irányba viszi el, és vezeti félre az egész közvéleményt.”
Dr. Ferenczi Norbert a szakszervezetek és az érintett cégek ügyvezetőinek véleményét hiányolta az előterjesztés mellől.
A vita hamar személyeskedésbe fordult, Horváth Gábor Jobbik képviselő folyamatosan közbeszólt, akár – saját szavaival élve – „a koalíció” tagjainak mondandójába vágva is.
Ennek Kónya Ágnes képviselő hangot is adott: „A másik, amit a politikai vitakultúrával kapcsolatban szeretnék mondani, ugyanis Horváth Gábor úr folyamatosan beleszól mindenbe, azért úgy gondolom, …
Horváth Gábor: fegyelmit kérek.
Kónya Ágnes: … hogy ez alatt a néhány év alatt már meg lehetett volna tanulni, hogy akkor beszélünk, amikor szót kapunk, és ez nem most egyszer, hanem rendszeresen történik meg, hogy minősíthetetlenül is képes beszólni.”
A hangulat érzékeltetésére egy rövid részlet a jegyzőkönyvből: „Imregi Tibor: (…) Ha most netán ezek a feladatok nem férnek bele abba a munkaidőbe, a 8 órás munkaidőbe, és ez mégis nem lesz végrehajtva, akkor majd Horváth képviselő úr, mint nem olyan rég egy testületi ülésen, majd felszólal és mondja, hogy bokáig lehet járni a szemétben a belvárosban, ami nem nagyon igaz, nem igaz ugyan, de hát…
Horváth Gábor: csak a Kossuth téren.
Takáts László: nem adtam szót. Nem adtam szót.
Imregi Tibor: ott sem.
Takáts László: előterjesztő.
Horváth Gábor: Laskafesztiválon…
Csuri Károly: csönd legyen, ne szólj már hozzá.
Nagy Tamás: azt gondolom, hogy nem olvastad el az előterjesztést…
Horváth Gábor: fogalmad sincs, hogy mi…
Nagy Tamás: az előterjesztés nem azt mondja, hogy egyáltalán ne legyen túlóra, hanem maradjunk a törvénymódosítás előtti szinten…
Csuri Károly: így van.
Nagy Tamás: tehát az emeltet ne használjuk.
Horváth Gábor: ennyi.
Nagy Tamás: de ha …
Csuri Károly: úristen…
Nagy Tamás: „javaslatom, hogy kezd parttalannál válni a vita én úgy érzem előterjesztőként, hallgassuk meg akkor mindenki amit még hozzá szeretne tenni, tehát senkibe nem szeretném, hogy ha belefojtanánk a szót, hallgassuk meg és utána szavazzunk.”
A vita ezután valóban minősíthetetlen mélységekbe süllyedt, Horváth Gábor szóvá tette Klément György képviselő származását és vulgáris kifejezések is többször elhangzottak a képviselő szájából. De szó volt a vasárnapi boltzárról, hogy milyen zászlókat vittek az ellenzéki felvonulásokon, a V4-ek GDP-jéről és arról is, hogy Imregi Tibor képviselő éttermében Heineken sör kapható a Csíki sör helyett. „Tudod, mit képviseltek? Magatokat. Semmi mást nem… magatokat képviselitek. Senki mást. Fogalmatok nincs semmiről. Azért ültök itt, ennél az asztalnál, hogy legyen hozzászólásotok a város érdekében, a saját érdekeiteket érvényesítve. Semmi másról nem szól ez az egész. Azt se tudod, mi az, hogy ember, b…d meg. Menjetek a p….ba. Sz.rházi banda.” – szó szerinti idézet a jegyzőkönyvből Horváth Gábor hozzászólásából, aki ezután kivonult az ülésről.
Takáts László polgármester hozzászólásában arról értekezett: „(…) az a fajta politizálás, amit megenged magának az ellenzék ma Magyarországon, hogy mindenféle törvényt és egyébként szabályokat semmibe véve, gyakorlatilag arra való hivatkozással, hogy ők a fennálló, egyébként demokratikusan megválasztott rendszerrel nem tudnak egyetérteni, azt én el tudom fogadni. De bocsánat, én is ültem 8 évet ellenzékben, egyelten egyszer nem bátorkodtam, és nem merészeltem megengedni magamnak azt, amit ma az ellenzék megenged magának. Jobbikostól, MSZP-stől és mindenestől együttvéve. Azt gondolom, hogy ezek a játékszabályok ezek 1990-ben demokratikusan kialakult játékszabályok. Ezeket a játékszabályokat be kell tartani, és ez vonatkozik mindenkire. Egy képviselő-testület szervezeti és működési szabályzata az vonatkozik ránk. Aki nem tudja betartani, az nem méltó a képviselőségre, és egyébként a hatályos törvények, bárhogy is van, vonatkoznak ránk, akár egy zárt ülés vagy nyílt ülés elrendelése tekintetében. (…) visszatérve, ha már az előterjesztésnél vagyunk, én a magam részéről egyébként azt kell, hogy mondjam, hogy egyet tudok érteni az ott lefo… abban foglaltakkal, egy valamit ne felejtsünk el, kérdezzük már meg azokat is, akiket ez érint valóban. És én azt gondolom, hogy ha valaki túlórázni szeretne, akkor annak legyen meg a lehetősége arra. És pont. És onnantól kezdve nincs tovább. Ha nem, ne lehessen kényszeríteni arra, ez a törvény nem alkalmas arra, hogy bárkit bármire kényszerítsen, ha meg szeretne valaki, adjuk meg a lehetőséget neki. És pont. És fizessék ki neki tisztességesen.”
Ennek értelmében szövegeztek meg végül határozati módosító javaslatot, amit az előterjesztők nem fogadtak el, így nem is szavaztak meg.
