Szeptember 23-án péntek délelőtt megtelt a Szentháromság szobor körüli tér általános iskolásokkal, akik Kossuth nótákat énekeltek együtt. A téren ezzel vette kezdetét a néhai államférfi ceglédi toborzóbeszédének évfordulójára rendezett ünnepi sorozat. Ugyancsak délelőtt koszorúzták meg a Kossuth emléktáblát is az önkormányzat, valamint a Kossuth Múzeum képviseletében.
Lassan hagyomány már, hogy a Dísztestületi ülést megelőzően a Képviselő-testület tagjai főhajtással emlékeznek meg városunk díszpolgárairól, a Városháza dísztermének bejáratánál felállított Díszpolgárok fala előtt. Ezt követően Dr. Csáky András ünnepi beszédében úgy fogalmazott: “174 esztendeje, 1848. szeptember 24-én néhány méterre innen egy későbbiek folyamán híressé vált beszéd hangzott el. Bízom benne, történészek nem rónak meg azért, ha azt vélelmezem, hogy az 1825-ös országgyűléssel elkezdődött reformkor egyik kiemelkedő napjáról van szó. Helyesen döntött 1996-ban az akkori testület, hogy ezt a napot kiemeli a hétköznapok szürkeségéből, és minden esztendőben megemlékezik Kossuthról. Akkor is helyesen döntöttek eleink, amikor ehhez a naphoz kötötték a díszpolgári cím átadását.”
Ezután adták át az idei évi Díszpolgári díjakat. Lőrincz Viktor olimpiai- és világbajnoki ezüst-, kétszeres világbajnoki bronzérmes, Európa-bajnok magyar birkózó és Magyar László, a Kürti Béla Városi Sportgyűjtemény vezetője vehette át az idei Cegléd Város Díszpolgára elismerést.
Az eseményen Reznák Erzsébet nyugalmazott múzeumigazgató tartott történelmi visszatekintést a korabeli eseményekről Kossuth toborzóbeszédét illetően. A Dísztestületi ülésen Szebeni Szilvia énekesnő működött közre. A program zárásaként megkoszorúzták a Kossuth szobrot az önkormányzat, valamint Kossuth nevét viselő intézmények és szervezetek képviselőinek közreműködésével.
“Kossuth Lajos azt üzente…” címmel nyílt délután kiállítás a Kossuth Művelődési Központ pályázatára érkezett alkotásokból a Ceglédi Galériában. A felhívást a jeles államférfi születésének 220. évfordulója alkalmából hirdették meg, kézművesek, népművészek, képző- és iparművészek, hivatásos és műkedvelő alkotók, óvodások, általános- és középiskolás diákok, osztályok, közösségek, egyéni alkotók számára. A tárlatot díjátadóval egybekötve nyitották meg ünnepélyesen.
Détári-Lukács Ágnes, a Kossuth Művelődési Központ ügyvezetője köszöntőjében elmondta: 166 alkotó mintegy 160 pályaműve érkezett és különböző technikákkal készültek a pályázatra. Szólt arról is, hogy a kiállított művek alapján elmondható: a ceglédi gyerekekben a lokálpatriotizmus erősen jelen van. A zsűrit Kozma Attiláné, a Ceglédi Galéria vezetője és Illyés Marianna, Cegléd város főépítésze alkotta.
Díjazottak:
óvodás, általános iskola 1-2. osztály
I. Dabis Maximilián (Szent Kereszt kat. Ált. isk. és Óvoda 1.c. Tanító: Ócsai Annamária)
Különdíj: SZKKIO Magyarok Nagyasszonya Katolikus Óvoda, Halacska csoport (középső)/ Gulyásné Simai Krisztina óvodapedagógus
általános iskola 3-4. osztály
I. Vig Nóra Lili (Táncsics M. Ált. Isk. 4.a Tanító: Márkus Zsuzsanna)
általános iskola felső tagozat
I. Szathmáry Frida (TETZ AMI – Kossuth Gimnázium Tanára: P. Rónai Gábor)
felnőtt
I. Bezzeg Lilla
Különdíj:
Kulcsár Kristóf
Czigány Károlyné
Radics Erika
A színpadon a Petrik G. Band, Csík János és a Mezzo adott koncertet. Őket – a Kossuth Toborzó első napjának zárásaként – a Dánielfy Gergő és az Utazók követte.
Szombat délelőtt igazi reformkori hangulat elevenedett fel Cegléd városában. Az autóbusz-állomástól a Kossuth Ferenc utcán át a Kossuth térig csodálhatta a közönség a Kossuth Toborzó Ünnepély és Huszárfesztivál egyik leglátványosabb elemét, a több mint 250 fős hagyományőrző felvonulást. A felvonulás ideje alatt a Kossuth téren várakozók Csipkó Magdolna vezetésével a Cigle népdalkör műsorát hallhatták.
A felvonulás beérkezése után a Városháza előtt a Magyar Honvédség vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár – Honvéd Díszzászlóalj Különleges Díszelgő Csoport bemutatója következett. Majd a színpadon dr. Csáky András polgármester mondott ünnepi köszöntőt.
„Az örökkévaló Istennek nevében, ki az igazságot védi és megbünteti az árulást, fegyverre szólítom fel a nemzetet: szegény hazánk megvédésre” – így kezdődött az a kiáltvány, amely Kossuth Lajos ceglédi beszédének napján, 1848. szeptember 24-én került ki a nyomdából. Valószínű, hogy a hirdetményt Kossuth aznap magával hozta Ceglédre és biztosak lehetünk abban is, hogy az ott megfogalmazottakhoz hasonló gondolatokat mondott el itt, ezen a helyen, városunk akkori főterén – kezdte ünnepi beszédét dr. Csáky András. Hozzátette: az előzmények nem sok jóval biztattak. A magyar törvényes forradalom ellen a király nevében induló ellenséges haderő átlépte az ország határvonalát és úgy látszott, hogy megállíthatatlanul bevonulnak majd az idegen katonák a magyar fővárosba. A Batthyány-kormány készült ugyan a honvédelemre, de nem számított erre a támadásra. A válságos helyzetben csak az összefogás segíthetett. De az ország és a kor hangulatát jól ismerők tapasztalatára érdemes volt odafigyelni. A nép, bár a hazáját nagyon szereti, közömbös, szabad akaratából nem éppen kész valamit tenni – osztotta meg az egyik, akkor népszerű újságíró, Csernátony Lajos ezzel kapcsolatos megfigyeléseit.
A polgármester hozzátette: Kossuth Lajosnak „mindössze” ezen a helyzeten kellett változtatni, ráadásul csak a saját békés eszközeit használhatta fel, mindenek előtt a magyar történelemben is kivételesnek számító szónoki tehetségét. Mindez, persze kevés lett volna, ha a meggyőződése, addigi tevékenysége nem ad hitelt szépséges mondatainak. „Én is egyike voltam azoknak, kik szabadságtokért küzdöttek sok esztendő óta” – írta a márciusi napokról a ceglédieknek és az általa felszabadított alföldi mezővárosi volt jobbágyoknak, polgároknak, akiknek ennél hosszabb magyarázatra nem is volt szükségük.
Az ünnepi beszédet követően a Patkós Irma Művészeti Iskola, a Cegléd Táncegyüttes, valamint a Ceglédi Roma Táncház lépett fel. A délelőttöt színpadi hagyományőrző műsorokkal zártuk. Fellépett a Patkós Irma Művészeti Iskola, a Cegléd Táncegyüttes és a Cegléd Roma Táncház. Szombaton Palya Bea és Szokolay Dongó Balázs duó, a Cimbaliband Remaster és Blahalouisiana lépett fel nagy sikerrel. Kihirdették a Szakáll mustra győzteseit is: Kossuth szakáll kategóriában Sólyom Ferenc, természetes szakáll kategóriában Varga László, míg a bajusz kategóriában Szendi Zoltán szerezte meg az első helyezést.
Vasárnap a gyerekeké volt a főszerep, a Gyermektoborzón számos játékkal, színpadi programmal várták a legkisebbeket. Ebéd után kihirdették a Kossuth Toborzó Ünnepély és Huszárfesztivál főzőversenyének eredményét is. Az első helyezett, aki egy évig birtokolhatja a Huszárkonyha – ’48-as étkeink főzőverseny vándorkupát a Roma Önkormányzat Cegléd csapata roma gulyás magyaros módra ételükkel. A legfinomabb étel címet Szűcs Mariann – Tar Péter kocsmáros huszáros töltött káposztája kapta. A legbátrabb étek címet a Ceglédi és Csemői Romák huszárkonyhás gulyásos birkalevesükkel, a legkülönlegesebbet pedig a “Sportolj velünk” Cegléd csapta csülkös hajdina főztje nyerte el. A fesztivál zárónapján fellépett a The Annie, a Duna Művészegyüttes és az Aurevoir együttes.
