A Vasutas mellett az ötvenes évek közepén szakosztályt működtetett a KÖZGÉP által támogatott Építők SK, az ipari szövetkezetek által támogatott Spartacus SE, majd a Honvéd Bem SE. A Malomtó széli városi, majd 1956-tól Vasutas pályán a CVSE, a Gerjei telepen az Építők, majd a Bem SE, míg, a rövidebb ideig működő „szparisok” a Kossuth Ferenc utcai un. Diák pályán edzettek és vívták mérkőzéseiket.
Az utánpótlás neveléséről híres CVSE folyamatosan adta fel a tehetségeket, akik közül a legjobbak a hazai gárda erősségeivé váltak, majd többen az NB. I-ben is igazolták az Elekes József által kiépített módszerek színvonalát. Az ötvenes évek végének csapatában szerepelt a pilisi születésű Csernai Tibor, aki később – már tatabányai színekben – tagja lett az olimpiai bajnok magyar csapatnak, vagy Halász Mihály és Kökény István, akik évekig a Szeged NB I-es csapatát erősítették.
A fiatalok közül Kökény Istvánon kívül a magyar ifjúsági válog
Nem feledkezhetünk meg egy másik kiválóságunkról, Kökény Józsefről sem, aki a Ceglédi Építőkben ismerkedett meg a labdarúgás alapjaival és később az FTC jobbszélsője lett.
Egészen 1974-ig tartott ez a közönségcsalogató folyamat. Ezt követően az NB III-ba, majd a megyébe vezetetett az útja a hitehagyott vasutasoknak. Annyit azonban meg kell jegyezni, hogy a fenti évet megelőzően 1968-ban és 1969-ben a harmadik, majd 1971-ben második helyen végzett az NB II-ben a CVSE. Utóbbi esetben a Nagyszalóki András edző által irányított csapat a bajnokság befejezése előtt néhány fordulóval már öt pont előnnyel állt az élen. Cegléden nagy meglepetésre a Jászberény egy ártatlan góllal győzött, ezzel oda lett az egyik lehetséges legnagyobb sikere a ceglédi focinak. A rossz nyelvek szerint a szomszédvár már egy repetával emelt „pöri-vacsora” ellenében felajánlotta a meccset (…), de a ceglédi vezetők ettől elzárkóztak. Az 1955-ös emlékek, vagy a fair play szelleme, valószínűleg erősebben dominált bennük..
A csapat 1981-ben bronzérmet nyert az NB II-ben és amíg a háttér katonai szervezet bizalmát élvezték, javult a várossal való kapcsolatuk is. A ceglédi helyőrség felszámolásáig változó szinteken és sikerrel álltak helyt. Ők képviselték a minőségi labdarúgást Cegléden. A szép tervek azonban, ahogy az elmúlt évezred, azok is elhalványultak, oka fogyottakká váltak.
A múlt század utolsó évei és az ezredforduló reményei új helyzetet teremtettek. Ebben a sport és a benne a labdarúgás sem maradt ki. Sorozatunk befejező részében majd ezzel zárjuk az 1912-2012. közötti időszak keretbe foglalását.
Képek: 1. Halász Mihály, Csernai Tibor és Kökény István – 2. Építők csapata 1955-ben – 3. A Kökény testvérek: István és József