Fiam szobáját festjük, rögtön kész. 100% a páratartalom. Közben szakad rólunk a verejték, vágynánk a vízpartra, álmodozunk: körbebringázzuk a Balatont.
Mindenki másért tekerne. Nejemet a fodrásznál hallott sikeres túra lelkesíti, gyerekeim a rádióban hallották, hogy naponta tízezer körüli a biciklis körutazók száma, magam a Duo Galéria július 27-én nyílt tárlatát látva kaptam kedvet. Címe: „Nyár, víz, akvarell”. Egy hónapig a Hotel Aquarellben láthatta a közönség Barabás Géza, Dervanics László, Glen Maya, Litkei József, Oláh Katalin, Pászkán Lilla, Topodi Ilona, Tóth Ferenc és 
Tóth Gábor vízfestményeit. A változatos színvonalú és témájú anyag üdítő a Duo Galéria falán, hisz máskor egy alkotó műveiből állnak össze a tárlatok. A századelő látványelvű festészete, a világháborúk közti avantgárd kísérletek, szocialista realista időszak kötelező optimizmusa és a közelmúlt sokszínű termése mellett olyan autonóm alkotók műveit is láthatjuk, mint Kukovics Róza friss elevenséggel festett képei és Olexa József a táj szépségén túlmutató munkái (képünkön). Sütő Edit szép hátaktja ellenpontozza a nyár örömeit bemutató képanyagot, ha erre nézek a festés utáni ólmos fáradtságot is felidézi (képünkön). No és, hogy mennyivel jobb lehet vízparton, mint egy lakótelepi ház forróságában!
Határoztam! Viszem magammal a partra a festőszerszámokat. Csak azt tudnám, hová fogom a kerékpáron tenni? Hiszen az aquarell-készlet papírostul, ecsetestül egy kisebb cipődobozban is elfér. Az oldószert oda nem kell vinni…
Könnyedén vízzel
