– Mennyi ideig és miből áll a felkészülés erre az eseményre?
– Minden év őszén a rendező szervezet kiadja, mi lesz a következő Ünnep témája, tehát egy egész év áll rendelkezésünkre a felkészüléshez. Tavaly például a régi ritka mesterségek voltak terítéken. Ilyenkor mi is szétnézünk az egyesületünkben, hogy az adott témához miként tudunk kapcsolódni. Ez a feladat nem könnyű, hiszen kevesen vagyunk, 10-12 ember jár fel minden évben, és nincs közöttünk minden egyes szakágnak képviselője.
2010 óta van faházunk is a Mesterségek Ünnepén, amit a Városi Sportcsarnok támogat. Abban az évben ez a faház szalma- és kosárfonó műhely volt, 2011-ben szabó-varró műhelynek rendeztük be. Tavaly a szappanfőzés állt középpontban, idén pedig gyapjúfeldolgozó műhellyé alakítjuk a helyszínünket.
Az adott téma követése mellett nagyon fontos az is, hogy egységes képet alkossunk, a zászlótól kezdve az öltözéken át mindenre oda kell figyelnünk, hogy harmóniát teremtsünk. Ami az egységes viseletet illeti, kezdetben ez csak egyszerű kötényből állt, a CAE logójával. Rá két évre készítettünk lenkötényt, de idén van először kifejezetten saját öltözékünk, ami egy alföldi viselet szoknyával, alsószoknyával, illetve köténnyel. Sok munka járt mindezzel, hiszen 9 nőre varrták a ruhákat. A szoknyák elkészítése Botlik Mária szalma-és sásfonó népi iparművészünk reszortja volt, aki néprajzilag utána járt a helyi viseletnek. Tudni illik Ceglédről, hogy a polgári viselet dominált, hiszen a térségben leghamarabb itt vetkőztek ki az emberek az úgymond népviseletből, ami korántsem tekinthető olyan gazdagnak, mint a sárközi, vagy palóc öltözet. Az újonnan készült ruháinkban a ceglédiek ősszel a Kossuth-napokon láthatnak majd bennünket.
– Az idei év központi témája a gyapjú. Ki és mivel képviseli ezt a témát?
– Nem csak a gyapjú a téma, hanem lényegében minden, ami eköré foglalható, értem ezalatt a nemezelést, gyapjúfonást, kötést, gyapjúhímzést… Közülünk Bencze Márton foglalkozik gyapjúfeldolgozással, s mi ennek a folyamatát próbáljuk meg bemutatni. A lenyírt birkagyapjútól kezdve a kártoláson, mosáson, fonálkészítésen át, egészen a gyapjúfestési, nemezelési technikákig mindent megmutatunk a közönségnek. A gyapjúműhelyben értelemszerűen Bencze Márton és Bencze Margit rendezkedtek be, de a műhely előtt óránként beosztva mindannyian tartunk saját mesterségünkről egy 60 perces bemutatót. Minden nap 10 órakor kezdődik a rendezvény, délelőtt általában a kosárfonó, a szalmafonó tekinthető meg, ebéd után a csipkések mutatják meg magukat, illetve a szövő, gyöngyfűző, lószőrékszer készítő, miközben mindezzel párhuzamosan zajlik a műhelyben a gyapjúfeldolgozás.
– Miért fontos, hogy egy ilyen eseményen a CAE is megjelenjen?
– A Mesterségek Ünnepén való megjelenés elsősorban nagy megtiszteltetés, hiszen az ország kézműveseinek legjava érkezik ide. Csupán egyesületek jöhetnek fel, olyan tagokkal, akik termékeit a Népi Iparművészeti Tanács látott el védjegyével. Ez gyakorlatilag egy országos mustra, illetve kapcsolatépítés, mert itt találkozhat egyszerre az 54 tagszervezet. Beszélgetünk, elmeséljük, mivel telt az elmúlt év, milyen táborokat, képzéseket szerveztünk. Ilyenkor díjakat is oszt a rendező szervezet a kiemelkedő kézműveseknek. Életmű díjat is adnak át Népművészet Mestere címmel, illetve a régi ritka mesterségek űzőit is jutalmazzák, erre van a Király Zsiga-díj, és az Arany Koszorú-díj. A rendezvénynek nem csupán vásári hangulata van, hiszen a zsűri bizonyos szempontok alapján kiválasztja a legjobb, legszebb műhelyeket is.
– Készültek az egyesületi tagok valamilyen különlegességgel erre az alkalomra?
– Volt olyan év, amikor karikadobálót hoztunk fel a gyerekeknek, de erre sajnos idén nincsen lehetőség, mivel olyan helyen rendezkedtünk be, ahol igen nagy az átmenő forgalom és füves terület sincs a közelben. Azonban a szalmazsákjainkat mindig felhozzuk, ahol lehet kukoricát morzsolni és kukoricacsutka tornyot építeni. Rendszeresen készülünk apróságokkal, hogy meg lehessen nálunk pihenni, idén a minimális terület miatt labdát nemezelünk az érdeklődőkkel.
– A ceglédiek mikor láthatják a munkáitokat?
– Ebben a formában a Kossuth-napokon szoktunk megjelenni, ahol a közönség a ruhánkat és a portékánkat is megtekintheti. Itthon sajnos nincs hely a műhely bemutatására, azonban ha minden igaz, szeptemberben nyílik a Ceglédi Galériában kiállításunk, ahol igyekszünk majd a gyapjúműhelyt is újra felállítani.
