Erre az alkalomra felkértük Nagy Kálmán igazgatót, közoktatási szakértőt, hogy a szakmát képviselve, tartson előadást a megnyitó ünnepségen. Előadásának címe: „Ágy, asztal, vacsora?…avagy mit kap(hat)egy kollégista?” volt. Kiállításokkal is készültünk vendégeink fogadására:
– „Legszebb pillanatok….Oklevelek, meghívók, emlékek” – Válogatás a Diákönkormányzat által szervezett programok anyagából. Összeállították: Sztankaninecz Beatrix megbízott igazgató, Cemasko Elza munkaközösség vezető, DT segítő tanár
– „Kézműves szakkörünk anyagaiból…” – A válogatást összeállította Ungváriné Szabó Edit kollégiumi nevelőtanár
– „Magyarország papírpénzei 1946-tól napjainkig” – A kiállítást saját gyűjteményének felhasználásával összeállította Édelmayer Mihály kollégiumi nevelőtanár
Felemelő érzés volt újra látni egykori kollégákat és felnőtté érett diákokat. Azt hiszem mindannyian, akik valamilyen módon kötődünk ehhez az intézményhez, tudjuk, hogy milyen különleges a mi világunk. Úgy hiszem, nem tévedek, ha azt állítom, hogy a kollégiumi élet a kapcsolatépítés nagy iskolája, ahol egészen különleges kötelék jön létre tanár és diák között, és egészen más elvek mentén alakulnak a diákok közti kapcsolatok is.
Az „EGYÜTT élés” életre szóló barátságokkal ajándékozott meg sok kollégistát az elmúlt években, akik e falak között töltötték iskolás éveiket, mert ”bárhol” találhatunk barátokat, de azt gondolom/ sőt egykori diákjaim visszaemlékezéseiből látom/, a kollégiumban szorosabbak ezek a szálak. Az pedig, hogy a kollégium tanári szobáiban mindig volt/van valaki, akinek el lehet mondani örömöt, bánatot, aki meghallgat és megért – csodás emlékké érik idővel.
Küldetésünk mindig az volt, hogy megpróbáljunk a diákoknak olyan értékeket átadni, amelyek segítik őket, hogy megtalálják és meg tudják állni helyüket az életben, tisztességes és becsületes emberekké váljanak.
40 évünk szakmai sikerei, eredményei olyan erőforrást jelenthetnek számunkra, amiből jogosan és büszkén meríthetünk további feladataink ellátásához. Felelősséggel tudom állítani ezt, mert életem legmeghatározóbb emlékei kötnek ehhez az intézményhez 1992 óta, immár 22 éve. Állítom, hogy ez a pezsgő múltú, s nem könnyű jelennel bíró nagyszerű intézmény jövője biztosított, ha mind a Fenntartó, mind a Működtető támogatja, segíti a további fejlődését, s ezáltal az itt élő diákoknak is nyugodt és biztonságos második otthon lehetőségét adja meg.
Kívánom, hogy bizakodással, töretlen hittel ünnepeljünk 2014-ben, s aki igazgatóként köszöntő beszédét mondja majd a következő jubileum napján, az is el tudja mondani, amit én – „BÜSZKE VAGYOK, HOGY EGYÜTT ÉLTÜK MEG EZT AZ ÜNNEPET”.
Sztankaninecz Beatrix megbízott igazgató – Dózsa György Kollégium
