A gazdasági válság éveiben a némafilmek feliratozásából kereste meg a megélhetését. 1931-ben a berlini UFA Stúdió díszlettervezője lett rövidebb időre, mert Hitler hatalomra jutásakor Prágába menekült. Itt viszont nem lévén meg a rajzfilm készítés feltételei, bábukkal kezdett foglalkozni, aminek hasznát látta később az Egyesült Államokban is. De előbb Párizsba ment, ahol a tárgymozgatásos cigaretta-reklámjai révén Hollandia is „útjába esett”, a Philips gyár sajtófőnöke lett; „közben” lerakta a holland rajzfilm alapjait. Londonban ugyancsak rövid ideig maradt, majd útra kelt az Újvilágba (a II. világháború is ott érte). 1945-ben hazatért, szülővárosáig nem jutott, amit sok évvel később egy újabb fővárosi vizit követett. (Ezeket csak saját feljegyzéseiből ismerjük, pedig jó lenne tudni e programjainak részleteit… viszont egyes források között ellentmondások fedezhetők fel – van mit még kutatni.)
Első Oscar-díját 1941-ben nyerte el, amit a későbbiekben öt további cím is követett. Ekkor a rajzfilmekről már áttért a bábfilmekre. A Puppetoons bábprodukció fergeteges sikereket hozott számára, lényegében a háromdimenziós rajzfilmet találta fel bábuival, erre újabb Oscar-díjat kapott. Az ’50-es években megint csak újított, érdeklődése a tudományos-fantasztikus filmek felé fordult. Mindig az elmélyült, alapos munka jellemezte, a Végállomás a Hold c. munkájához még a német, akkor már amerikai rakétatudós, von Braun tanácsait is kikérte. 1950-ben azután ismét elnyerte a filmesek szobor-álmát…
Gyermekies művészeti látása a kalandos-mesés filmekben tapasztalható meg. A Houdini (1953), a Hangyainvázió (1954), Hüvelyk Matyi (1958), az Atlantisz, az elveszett paradicsom (1960), majd az Igaz mese a Grimm testvérekről (1962) s Dr. Lao hét arca (1964) mégis a vizuális kifejezésnek olyan magasságát érte el amire – teszem hozzá – csak magyar ember kreativitása volt képes. Pedig betegsége egyre erősödött, amit Hollywood növekvő értetlenkedése bizonyosan fokozott. A műfaj, s George Pal világa egyre távolabb került a fő divatirányzatoktól, amit tetézett két csúfos filmes bukása is, ami esélytelenné tette a stúdióknál a támogatási pénzek elnyerésében. A filmtörténészek úgy szépítik azonban e nagy pályafutás utolsó korszakát, hogy az „igényes filmesek és barátai körében a legendája haláláig megmaradt.”
Családjáról viszonylag keveset tudunk, felesége fél évszázadig Zsoka Grandjean volt, két fiuk született Peter és David, mindketten viszont apjuk eredeti családnevét viselik. George Pal 1980. május 2-án hunyt el Los Angeles-i otthonában, a lakásához közeli temetőben nyugszik.
Az óhajunk csak annyi lehet, hogy a közeljövőben egy ceglédi filmes rendezvény, vagy éppen Cegléd születésnapján kerüljön sor méltó említésére, esetleg egy filmjének vetítésére is… S vajon ki lehet méltóbb személy a Ceglédi Pantheonban a méltó helyre, mint Marcsinczák György Pál, alias George Pal? Van főkonzulunk Los Angelesben, talán fiai és családjaik is felkutathatók lennének…
ESDÉ
- kép Kedvenc bábfiguráival
- kép Nem sokkal halála előtt (Wikipedia Common)
