Az idén 26. alkalommal került sor a nyársapáti kerékpártúrára. A csapat 20 főből állt. Mivel a gyerekek zöme első túrázó volt, így a túra hossza sem volt az idén túl megerőltető. Nagyon örültünk neki, hogy a lányok is szép számmal erősítették a csapatot.
A Nyársapát – Szolnok – Túrkeve – Martfű – Nyársapát útvonalat tettük meg. Július 2-án indultunk útnak. A csapat nagy része már korán az indulási időpontot jóval megelőzve gyülekezett az iskola előtt. Az idén is volt olyan rajthoz álló gyerek, akinek sikerült elaludni, de ez sem tudott minket eltántorítani, hogy Törtel felé vegyük az irányt. A Homoki dűlőt az előző napokban ért esőzések miatt sikeresen áttekerte a csapat. Két pihenő után (Törtel, Abony) megérkeztünk az első szállásunkra a szolnoki Millér Panzióhoz. A panzió erős retro hangulatot árasztott, de a gyerekek gyorsan feltalálták magukat. Mivel a panzió a városon kívül volt, így stílusosan mindenhova kerékpárral közlekedtünk Szolnok belvárosában. Sajnos az idő nem volt túl kegyes hozzánk az első strandolásnál, de a gyerekek jó kedvét ez sem befolyásolta.
Kedden indultunk volna tovább, de a kísérő autónkon nem volt jó a féklámpa, így nyakunkba vettük a várost, hogy hol lehetne megjavítani. Elszomorító volt az a tény, hogy sok emberből kihalt a segítőkészség és csak a sokadik autóvillamossági műhely állt velünk szóba. Röpke pár órás kényszerpihenő és fa alatt ücsörgés után délben tudtunk továbbindulni Túrkevére. A kemping és a strand itt egymás mellett volt, így a gyerekek végig tudták élvezni a strandolást. 
Utolsó állomásunk Marfű, ahol szintén sokat fürödtünk és jókat játszottunk. A bátrabbak a 3 méteres toronyugrást is kipróbálhatták. A túrának voltak pozitív és negatív oldalai is, de mi csak a jó dolgokra szeretnénk emlékezni. Idén a gyerekek egyre kitartóbbak voltak a tekerés terén, fejleszthették tovább a sátorállítási képességeiket, zöldségpucolásban is remekeltek, továbbá a lányok rájöttek, hogy zenehallgatás mellett nem is olyan rossz mosogatni. Még mindig sláger volt a bundás kenyér és a rántott hús, de emellett – hihetetlen módon – a zöldségféléket is szívesen fogyasztották reggelire a gyerekek. A selfi és wi-fi nélkül még egy kicsit elveszettnek érzik magukat, de hát már csak ilyen a Z és alfa generáció. Az út során a szülők által gondosan elkészített csomagok mérete folyamatosan nőtt, – valószínű a gyerekek ruhahajtogatási technikájuk miatt – , amin még lenne mit fejleszteni, így az autót egyre nagyobb kihívás volt mindig megpakolni.
Hazafelé Vezsenynek vettük az irányt, itt komppal jöttünk át a Tiszán. Forrásaink értesítettek minket, hogy az egy hét alatt egy szem eső sem esett Nyársapáton, így kerékpárral valószínű járhatatlan lesz a Homoki dűlő hazafele jövet, de mi úgy gondoltuk, hogy nem kerülünk, és ugyanarra jövünk haza. Az első 10 méter után rájöttünk, hogy nem jól gondoltuk. 4 km süppedő homoktenger várt ránk az utolsó egy órában. Mivel a nyársapáti gyerekeket a jó Isten is a homokra teremtette, így kreatívan feltalálták magukat és susnyáson keresztül a királydinnyéket kerülgetve az út menti erdősávban vígan teljesítették az utolsó szakaszt.
A túra nem jöhetett volna létre a támogatóink nélkül. Köszönjük Nagy Zoltán szolnoki autóvillamossági szakembernek a szervizelést. Köszönetet szeretnénk mondani cégeknek és magánszemélyeknek, akik támogattak minket: Kocsis Húsbolt, Starking Zöldségbolt, Coop, Mini Csemege, 100 Forintos Bolt, Kígyó Patika, a túrán résztvevő gyerekek szülei, Nyársapáti Szabadidő Sport Egyesület, Nyársapáti Gyermekekért Közalapítvány, Kis Miklós polgármester és a Nyársapáti Polgármesteri Hivatal, aki idén jelentős anyagi támogatás nyújtott a túra megszervezéséhez és lebonyolításához.
Köszönjük!
Ez volt a 26. Nyársapáti kerékpártúra. 209 kilométer 470 méter. Hajrá NYÁRSAPÁT!
A szervezők nevében: Szeri Kata
