Megdöbbentő adat volt olvasható az egyik tudományos lapban: csaknem másfél milliárd munkahely szükségessége függ a világon a beporzó állatoktól – ha csak négytagú családokkal számolunk, az emberiség 3/4-ére kihat. Az összes termesztett növényfaj 3/4-ének is a léte a beporzó állatokon múlik! Ezért óriási veszélyt jelent az emberi jólétre, ha nem állítják meg a méhek és a lepkék számának csökkenését.
Brit tudósok arra figyelmeztettek, hogy beporzó állatok közvetlenül felelősek például a gyümölcsfélék, kenyérgabonák, a mogyorófélék, a kávé és a kakaó jövőjéért. Ez különösen a világ szegényebb közösségei, vagyis a főként a mezőgazdaságból élők 60 %-a számára kiemelt jelentőségű. A mezőgazdaságban ma kb. 1,5 milliárd ember dolgozik. Ez a világ gazdasági szempontból aktív munkaerejének mintegy 1/3-a – olvasható a Nature c. lap megjelent tanulmányában.
A beporzásban közreműködő állatok nagyrészt méhek, lepkék, pillangók, darazsak és más bogarak is, de bizonyos növényeknél a madarak, denevérek, gyíkok végzik a beporzást, egyes esetekben pedig a szél juttatja célba a virágport. A szakértők szerint az állatok által beporzott növények döntő jelentőségűek az emberek kiegyensúlyozott táplálkozása szempontjából, mivel olyan fontos összetevőket tartalmaznak, mint az A- és C-vitamin, a kalcium, a fluorid és a folsav.
A beporzók megfogyatkozásával, eltűnésével ezért jelentősen megnőne a megelőzhető betegségek aránya a világon. “Ennek eredményeképpen évente akár 1,4 millióval nőne a elhalálozások száma” – vélik a kutatók. De a vadon élő növények is veszélyben vannak, hiszen a trópusi növényzet több mint 90 %-ának beporzása állatfajoktól függ. Már most csaknem minden ötödik gerinces beporzót – többségük madár és denevér – a kihalás veszélye fenyegeti. A méhfajok és a lepkék mintegy 9 és 9 %-át sorolják a veszélyeztetett állatfajok közé. A méhek 20 ezer faja (!) felelős a világ 107 faja legfontosabb termésének több mint 90 %-a beporzásáért.
Az európai, észak-amerikai, afrikai és ázsiai méhpopulációkra nagy veszélyt jelent az ún. kolónia-összeomlás jelensége, amikor az egy kaptárban élő méhek száma gyorsan, váratlanul és katasztrofális mértékben lecsökken. Ennek hátterében a tudósok szerint atkák, vírusok, gombák, rovarirtó szerek vagy a környezeti tényezők kombinációja állhat. A tanulmány szerzői szerint sürgős intézkedésekre van szükség, hogy megvédjék az állati beporzókat a mezőgazdasági termelés visszahatásaitól. A helyzet megoldásában segíthet, ha a kártevők ellen természetes ellenségeiket és ragadozókat vetnek be kémiai anyagok helyett, ha a termőterületek közé virágokat ültetnek, ha a mezőgazdasági terményeket és a virágzó növényeket rotálva végeznék a termelést és megőriznék az eredeti, honos növényzetet, vagyis megerősítik a kultúrflóra sokféleségét.
Bizony a méhekkel együtt sok minden eltűnne. Korábban az MTA Ökológiai Kutatóközpont (benne személyesen én is) segítettünk annak a nemzetközi tanulmánynak az elkészítésében, amely szerint a száz leggyakoribb haszonnövény 70 %-át rovarok vagy más állatok porozzák be (ebből vette a Nature tanulmánya az adatokat!). Eltűnésükkel az alma, áfonya, hagyma, káposztafélék, karfiol, kakaóbab, kávé, körte, mandula, mustár, napraforgó, repce, retek, sárgarépa, takarmánylucerna, uborka stb. termelése is bizonytalanná válna…
Az emberiség élelmezésének 30-35 %-a – mennyiségileg – tehát az állati beporzás sikerességétől függ, ha viszont a növényi alapanyagok sokféleségére, az élelmiszerek minőségére gondolunk, akkor ez az arány jóval magasabb. A Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatás Kormányközi Platform jelentése arra figyelmeztetett, hogy a kihalással fenyegetett beporzó fajok száma folyamatosan nő, és e mögött számos esetben felelőtlen emberi tevékenység áll. A rovar beporzók több mint 40 %-át helyi jellegű veszélyek fenyegetik. Számuk főleg a földhasználat változása, az intenzív mezőgazdasági eljárások, a növényvédő-szerek alkalmazása, az invazív fajok növekvő hatásai, betegségek és kártevők megjelenése, valamint a klímaváltozások miatt csökken.
A kutatók szerint a növényvédő szerek – beleértve a neonikotinoid hatóanyagú csávázószereket – világszerte súlyosan veszélyeztetik a beporzókat, egy másik kutatás szerint azok károsítják a vadméheket (a házi méhre nézve érdekes módon azonban nem egyértelműek az eredmények). A genetikailag módosított növények rendszerint jól tolerálják a növényvédő szereket, vagyis e vegyületeket olyan koncentrációban lehet alkalmazni, amelyek jó eséllyel kipusztítják a gyomokat a táblából, ezáltal viszont a beporzók táplálékforrásai beszűkülnek. A szakértők ugyanakkor hozzáteszik, ott van a legfőbb csapda, ha valamely kórokozó vagy kártevő „kijátssza” a rezisztenciát. A brazil és amerikai szója-, vagy afrikai kukorica botrány bizony figyelmeztető jel. És figyelmeztető a dilettáns, politikai hűségből földbirtokossá vált gazdálkodóknak is – mifelénk.
ESDÉ
Fotó: SD fotó
