A Reformáció évfordulójára épített harangtorony
Tavaly a Mezőkövesdi Honvédelmi és Rendvédelmi Szervek Nyugdíjas Klubjának tagjai részére látogatást szerveztünk Cegléden. A nap végén, meghívtak bennünket viszontlátogatásra Kisgyőrbe és Mezőkövesdre, amit köszönettel elfogadtunk. Miután a vendégeket elbúcsúztattuk, egymásra néztünk és kiderült egyikünk sem hallott még Kisgyőrről.
Idén szeptember 11-én megtelt busszal indultunk a kirándulásra, szép nyárias időben. Mint mondani szoktuk, az időjárás felelősünk jól dolgozott. Utazás közben Lukács István a Honvéd Nyugdíjas Klubunk ügyvezetője, rövid ismertetőt tartott úti célunkról. Kisgyőr a bronzkor óta lakott település, ami a megnevezését a település körüli egykori gyűrű alakú földvárakról kapta. „Kis” előtaggal különböztették meg Diósgyőrtől. Ma „faragott falunak” nevezik, mert az idelátogató 127 kültéri faragást, fa emlékművet láthat.
A csoportunkat Kékedi László Vilmos, a falu polgármestere, a népművészet mestere, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Népművészeti Tagozat vezetője ágyas pálinkával, kaláccsal és jó szóval fogadta. Szerény, szimpatikus ember, aki természetes egyszerűséggel mutatta be az irányításával készült szebbnél szebb alkotásokat. Mint mondta, náluk a közhasznú munkások sem a „vizet gereblyézik”, hanem többségüket bevonták a szobrok készítésébe, a falu szépítésébe. A polgármester vezetésével hosszabb séta során megismerkedtünk a falu nevezetességeivel, és szó szerint egyik ámulatból a másikba estünk. Nehéz számba venni, felsorolni a szép alkotásokat, amelyek a faluban láthatóak. Többek között meg lehet említeni a gyönyörűen kifaragott üdvözlőtáblát, az utcaneveket tartó díszes oszlopokat, a falu fáját és színpadát és a piactér szép pavilonjait. Külön élmény volt a Golgota és Közép-Európa legnagyobb betlehemes szoborcsoportjának megtekintése. A falunapján, a falu kútjából víz helyett bor folyik.
Golgota
A látnivalóktól eltelve, kissé elfáradva a Piroska Vendéglőben helyi ízesítésű finom töltött káposztát ettünk. Ebéd után nehéz volt elköszönni ettől a csodálatos kies helyről. Mezőkövesdre utaztunk, Matyóföld központjába. Mint ismeretes, Mátyás király mezővárosi címet adott a településnek. A lakosok hálából a király becézett neve után nevezték el lakhelyüket Matyóföldnek. Idegenvezető segítségével meglátogattuk a Matyó Múzeumot. Ezt követően Kis Jankó Bori (Gáspár Mártonné, Molnár Borbála) hímző asszony, mintaíró emlékházát tekintettük meg. Ez a Hadasnak nevezett régi településszerkezetet megőrző, skanzen jellegű városrészben található, ahol a házak ma is nádtetősek. Utána megnéztük a „bútorvirágozó” azaz színes bútorfestő műhelyét, ahol népi motívumokkal díszített bútorokat, használati tárgyakat láthattunk. A mézeskalácsos házában számos ajándékot vásároltunk.
Este értünk haza, kissé elfáradva, de sok-sok élménnyel gazdagodva.
Kocsis István
