A ceglédi bonbonkirály

„Amerikában csak bonbonkirálynak hívták, de az orosz cári család is azért vitette Moszkvába, hogy naphosszat a különleges édességeit kóstolgassa. Következzék a magyar Dékány Mihály kalandos élete, aki sokat tett azért, hogy misztikum lengje körül az életét.

Kérszigeti Dékány Mihály néven született Cegléden, még 1870-ben (márványtábla őrzi az emlékét a városban). Kiskorától a cukrászmesterség érdekelte, így 12 évesen már inasként sürgött-forgott az édességek mellett. Aztán elkerült a nagy hírű csokoládékészítő mester, Gerbeaud Emil manufaktúrájához. Kitanulta a mesterséget, majd úgy döntött, külföldön próbál szerencsét.

Dolgozott Németországban, Svájcban, Monte-Carlóban, Kijevben, majd Moszkvában is, ahol a különleges ízesítésű bonbonjai miatt a cári család alkalmazta. Mivel II. Miklós állandóan az anarchisták szélkeresztjében állt, Dékányt is megfigyelték, sőt, csak úgy készíthette a bonbonjait, hogy közben a cári udvar egy magas rangú tisztje figyelte, nem tesz e valami oda nem illőt a golyócskákba.

Aztán a politika az ő életébe is belerondított, mivel Oroszország Magyarország ellen harcolt az I. világháborúban, Dékány hamarjában egy szibériai munkatáborban találta magát. Éveken át ott sínylődött, csoda, hogy egyáltalán túlélte a borzalmas körülményeket.

II. Miklóst és a családját közben kivégezték a bolsevikok, a háború végén pedig Dékány hazamehetett, 1918 végén érkezett meg elgyötörten. Itthon aztán munkába állt, de megint gondolt egy merészet és meg sem állt New York-ig. 1923-ban pedig a magyar újságok is megírták, hogy a rangos amerikai cukrászversenyen őt választották meg a bonbonkirálynak, ezt a megtisztelő címet pedig később még kétszer elnyerte.

Dékány híres lett, saját cukorkagyárat nyitott, ám a pénzzel sosem tudott bánni. Még 1922-ben, egy New York-i fogadáson ismerkedett meg a magyar színésznővel és operettprimadonnával, Küry Klárával. A nagy beszélgetésnek azonban nem volt folytatása, éppen ezért keltett szenzációt 1931 augusztusában, hogy a bonbonkirály megjelent Budapesten, hogy feleségül kérje Küry-t.

A ruházatával is feltűnést keltett. A 61 éves cukrász ugyanis torzonborz hajjal érkezett, az elegáns ruhájához pedig egyedi kiegészítőket alkalmazott. A szivarzsebében női aktokat ábrázoló selyem zsebkendő díszelgett, a nyakkendőjén pedig egy fürdőruhás hölgy szerepelt, amerikai lobogóval a kezében.

A megérkezése után az első útja Küry Klára Mester utcai lakásához vezetett. A virágcsokor mellett természetesen bonbonos dobozkák is voltak nála. Az újságírók is hamar összesereglettek a „lánykérésre” Küry ugyanis szintén hatvan év felett járt már.

A visszavonult operettprimadonna hajlott az igenre, bár korábban sosem házasodott. Büszkén mesélte, hogy volt egy német birodalmi gróf, aki nőül kérte, a nemleges válasz miatt viszont öngyilkos lett. Később megkérdezte Dékányt, hogy de miből fognak megélni New Yorkban? „Hazautazom, beszélek a buffalói csokoládégyáros barátommal és nyitunk egy gyárat” – mondta Dékány, aki itt még magabiztosnak tűnt, ám aztán napok alatt kiderült, nem is olyan jó parti, mint ahogy előadja.

A Pesten felfogadott titkára robbantotta ki a botrányt, ugyanis egy fillért sem kapott Dékánytól, csak egy beválthatatlan, 90 pengőről szóló váltót, miközben több pénzről állapodtak meg. A titkár aztán telekürtölte a várost azzal, hogy a nagy bonbonkirálynak valószínűleg nincs is pénze.

Dékány Mihály ezek után visszautazott New Yorkba, de Küry Klára nélkül, mert a színésznő is elbizonytalanodott (négy évvel később hunyt el a primadonna Budapesten). Később a cukrász azt mondta, valóban nem volt sok pénze, mert egy tönkrement amerikai bankban ragadt a vagyona.

A különc bonbonkirály, aki a cári udvarnak készített édességet, New Yorkban pedig cukorkagyára volt, végül 1936-ban, 66 éves korában aludt el örökre.”