Az elmúlt évek során történelmi jelentőségű Cegléden a sportolási feltételek kedvező változása. A kormány sportstratégiája folytán új létesítmények megépítésére kedvező feltételek biztosítottak, amihez jó alapot szolgáltat a magyar gazdaság eredményeinek növekedése.
A Városi Sportuszoda és a Sporttelep egy-egy milliárdos, több ütemben megjelenő fejlesztése mellett modern új Judo csarnok, tollaslabda csarnok láttán kapkodhatjuk a fejünket. Abban pedig csak bizakodhatunk, hogy a legnagyobb tradícióval bíró ceglédi birkózósport is hamarosan új otthonhoz jut majd… és végre elkezdődik a Gál József Sportcsarnok teljes átalakítása.
A Malomtó-széli sportkomplexum fejlesztésének „hozama” a labdarúgás feltételrendszerének modernizálása, együtt szolgálja az utánpótlás nevelés széles alapon való megvalósítását. Immáron négy füves pálya komfortjával és nem utolsó sorban a közönség kiszolgálásának kulturált megjelenítésével sok éves lemaradás kerül feledésbe.
Sajnos árnyékot vet a szemet gyönyörködtető panorámára, hogy a modern centerpálya körül eltűnt az atlétikai pálya, amely korábban, a kezdetektől fogva biztosította a diák- és versenysport igényelte „szolgálati” kötelezettségét. A szakma egyöntetű véleménye, hogy az atlétika minden sportág alapja és az iskolai testnevelés tematikus rendjének megvalósításának egyik tere.
Valaha a Gerjei Sporttelep labdarúgó pályáját is övezte Cegléden atlétikai pálya, ahol élénk szakosztályi élet folyt az Építők SK időszakában. A két városi 400 méteres futópálya és az ügyességi számok helye likvidálódott és jelenleg Cegléd, mint Dél-Pest megyei iskolai központ egy alapfokú diákversenyt sem tud 2019-ben megrendezni. A CVSE egykor remek sikereket elérő atlétikai szakosztálya és eredményeik csak az emlékekben léteznek.
A történelmi hűség kedvéért rövid emlékeztető: A városi közgyűlés 1923-ban határozott arról, hogy a Malomtó-szélen 10 hektáros mocsaras területet átenged sportlétesítmények céljára. Sportfejlesztési Részvénytársaságot hoztak létre 50 millió korona összeggel. Két évvel később már 170 millióra emelték ezt az összeget azzal a kikötéssel, hogy az új sporttelep 1925. évi felavatására már egy atlétikai pályának is el kell készülnie. A pálya megépült, az avató ünnepség keretében megrendezett versenyen 22 egyesület 350 atlétája vett részt.
Ettől kezdődően élénk és sikeres atlétikai élet kísérte a város sportjának egyre gazdagabb történetét, a klasszikus sport széleskörű elterjedését. A Ceglédi Kossuth Gimnázium pedig bölcsője volt a modern, atlétikai típusú felkészítő munkának. A Magyar Atlétikai Szövetségnek két, itt végzett diák is elnöke volt a későbbi évtizedek során, Garay Sándor és Békesi László révén.
Remélhetőleg a Magyar Atlétikai Szövetség és a Cegléd Városi Önkormányzat összefogásával és kezdeményezésére „újra” fellángol az alapsportág létjogosultságának íratlan törvénye és kifejezésre jut, hogy a „Sportok királynője az atlétika”.
Valósuljon meg mihamarabb egy modern, műanyag borítású atlétikai pálya Cegléden!
Magyar László
