Munkahelyemen, a CSZC Bem József Műszaki Szakgimnáziuma és Szakközépiskolájában, egyik munkatársam, Kecse András egy eredeti kun süveget bízott rám, hogy igazítsak kicsit rajta, hogy korhűbb legyen. Ez felkeltette érdeklődésemet, hogy vajon mi hajtja, űzi ezek felé a régi dolgok felé ezt a fiatalembert, ebben a rohanó, talán kicsit felszínes világunkban. Megtudtam azt is, hogy szabadidejében sokat rajzol, ő is alkotó, mégpedig hiteles, igazmondó és csak tiszta forrásból merítő. A közelmúltban kiállítása volt rajzaiból Túrkevén és várhatóan decemberben Cegléden is látható lesz az Otthon Art kávézóban.
– A nevem Kecse András.Nevem ritka, eltérősége, mondhatni, különlegessége hajtott engem az ősi nyomok követésére. Jöttek a kérdések, vajon miért ilyen érdekes a nevem, milyen mélyre tudok „leásni” és hogyan tudnék azonosulni őseimmel, szokásaikkal, gondolataikkal.Keresgettem az interneten ősmagyar, kun és rokon népek öltözeteit, szokásait kutatva és egy-egy rajz annyira megérintett, hogy késztetést éreztem, hogy lerajzoljam én is, ezzel jobban megvizsgálhatom a részleteket és jobban belebújhatok őseim valamikori valójába, miközben keresgélem a mai maradványokat, mint arcvonások, emberi testtartás, öltözködési elemek megjelenésében és megjelenítésében.
Mennyi rajzot készítettél körülbelül eddig?– Körülbelül 25 rajzot készítettem az elmúlt 10 év alatt, amelyeket fel tudok vállalni.
Milyen eszközökkel dolgozol?
– Grafitceruzával szeretek rajzolni, mert mindig kéznél van, mert egy HB-s, B-s ceruzával az apró részleteket is pontosan meg tudom pontosan jeleníteni, hiszen nekem fontos, hogy az igazat, az igazit, az ősit ábrázoljam.
Miért nem színesek ezek a munkák?
– Néha használok színes ceruzát, de nem jellemző. Úgy érzem, hogy technikailag még nem tartok ott.
Próbálkoznál a festéssel a közeljövőben?
– Egyelőre még sok információra, tapasztalatra van szükségem, szeretnék eljutniKazahsztánba, a kunok őshazájába és végigjárni azokat a helyeket, ahol ők és őseik éltek.
Milyen érzés volt, amikor kiállítást rendeztek Túrkevén „Elődeink” címmel a Kópia Cukrászdában?
– Boldog voltam, amikor a barátaim műsorral vártak és megszervezték, hogy egy kedves lány elénekelje a székely himnuszt.
Az interneten úgy jelensz meg, mint Kecse Somogur András. Honnan jött ez a Somogur elnevezés?
– Ez nincs benne az anyakönyvben, ezt csak felvettem, mert „hagyományőrző körökben” szokás, hogy azonosulunk valamelyik elődünk, ősünk nevével. Az én „Somogur” nevem kun nyelven cobolyt jelent. Kötöny vezér testvérét nevezték el Somogurnak.
És a „Kecse” mit jelent?
– Azt jelenti: éjszaka született.
Rajzaiddal mi a célod, terved?
– Szoktam megrendelésre dolgozni, de többnyire cserekereskedelem formájában leltek eddig gazdára a rajzok. Még nincs annyi rajzom, hogy eladjam, egyébként sem ez vezérel a munkámban, hanem a kutatás és az ősi szép formák, vonások megjelenítése.
Mennyire jelent az ilyen fajta rajzolás másolást?
– Kun vezérek, harcosok nem állnak nekem modellt, ezért kutatásaim során találok képeket, rajzokat, azokat hozom össze a saját szándékom, elképzelésem, eddig szerzett tudásomszerint.
Hogyan tovább?
Kiszely Margó
