Európában és Nyugat-Ázsiában honos (kelet felé Mongóliáig) a bütykös hattyú. Egykor a mocsarakban és vizekben gazdag Közép-Európában mindenütt megélt, de avadászattal és tojásgyűjtéssel szinte kiirtották, és feltehetőleg csak Észak-Európa mocsaraiban maradt meg. Az elmúlt évszázadokban ismét telepítettek hattyúkat a parkok halastavaira.Tudomásom szerint betelepítették Izland, az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Új-Zéland, Dél-afrikai Köztársaság területére is.
Testhossza 145–160 cm, szárnyának fesztávolsága 210-240 cm. A gúnár testtömege 9–14 kg, a tojóé 7–11 kg, az egyik legnagyobb testű röpképes madár. Tollazata tiszta fehér. Szeme barna, csőre vörös, nevét adó bütyke és kantárja fekete, lába barnás fekete vagy tiszta fekete, nagy széles úszóhártyával. A bütyök a hímnél nagyobb, mint a tojónál.
Álló- vagy lassan folyó vizeken költ, mert bőséges táplálékra van szüksége. Tápláléka vízinövények részeiből és magvaiból, rovarokból, férgekből, kagylókból, apró kétéltűekből és halakból áll. Hosszú nyakával a tófenékről tépi a táplálékát, ahol a récék már nem jelentenek konkurenciát. Természetesen vándormadár, télen 1000 km-nél többet is megtehet, hogy Európa enyhébb területein teleljen. A parkokba betelepített példányai gyakran a nagyvárosok be nem fagyott vizein maradnak, ahol mindig eteti őket valaki.
Hosszas, csapkodó vízfelszíni nekifutással emelkedik fel, de ha már a levegőben van, kitartóan repül. Repüléskor evezőtollai messziről hallható fütyülő hangot adnak. Akár a többi réceféle, vedléskor egyszerre veszíti el összes evezőtollát, és ilyenkor átmenetileg röpképtelenné válik. Fogságban akár 50 évig is elél, de szabadon ritka a 10 évnél idősebb madár.
Az ivarérettséget 2-3 éves korban éri el, monogámok. A hattyú párok násza a téli hónapokra esik. Ilyenkor szorosan egymás mellett úsznak, és azonos ütemben mozgatják nyakukat. A fejüket oldalra hajtják, meghajolnak, és a vízbe mártják csőrüket, nemritkán a partner nyakát átkulcsolva.
Márciustól júniusig költenek. A fészket csak a tojó építi, a sekély tavak nádasainak szélén. Ehhez nádszálakat és gyékényt szaggat le, és maga mögé teszi ezeket. Ezt az egyszerű mozdulatot többször ismételve egy nagy halmot alakít ki. Erre a kupacra rakja 6–8 szennyesfehér vagy halványzöld tojásait, kotlani a fészekalj felének lerakása után kezd. A tojó 35napig üli a fészket; eközben a hím a fészek közelében őrködik. A fészkét védő hattyú az embert is megtámadja: ilyenkor teljes magasságában felágaskodik, és félelmetesen csapkod szárnyával. Ha ellensége ettől nem menekül el, akkor feladja a küzdelmet, és visszavonul.
Évekkel ezelőtt figyeltem meg néhány hattyú párt Cegléden. Szinte belaktak minden belvizes helyet, gerjei tavat, vagy a Törteli út oldalánál a Három nyárfás környékét. Elment a víz, elrepültek és e vízi szárnyasok is. Költőhelyüket itt nem is találtam, csak a Balatonon…
Szabó Sándor
