13.4 C
Cegléd
2024. március 28. csütörtök
spot_img

A képíró képei: a gyurgyalag

A más néven méhészmadár vagy piripió élőhelye a Pireneusi-félszigettől az Urál hegységig, illetve Kis-Ázsiától Közép-Ázsián át Kasmírig terjed. ÉNy-Afrikában költ és előfordul Dél-Afrikában is. Európába májusban érkezik, augusztus végén, szeptember elején indul útnak Észak-Afrikába és Nyugat-Ázsiába. A nyílt területeket kedveli néhány elszórtan álló fával és bokrokkal. Folyók, tavak meredek oldalában fészkel.

Rokonaihoz hasonlóan, igen szép színes madár. Meleg, napsütötte domboldalakat, a déli fekvésű homokbányákat, folyópartokat kedveli. És legfőképp a hártyásszárnyú rovarokat, így szitakötőkkel, lepkékkel és sáskákkal táplálkozik. Ahogy a nevük is sejteti, darazsakat és méheket is fogyasztanak, némileg ellenállók a szúrásukra, de kitépik a fullánkjukat és a méregmirigyüket, mielőtt lenyelnék azokat. A rovarokat röptében kapja el. Akár 250 rovart is elfogyaszthat egy nap. A gyurgyalagot a méhészek valószínűleg kiirtanák, de távolról sem fogyasztanak annyi méhet, mint azt sokan gondolnák. Legfeljebb az esős napok jelenthetnek kivételt, vagy ha a kaptárakat a telep közvetlen közelében helyezik el, szinte felkínálva a méheket. A méhestől csak elriasztani szabad, mivel védett. Erre a célra ragadozó madarakat használnak, amiket például egy kitömött bagollyal csalogatnak a környékre.

Társas madarak, szívesen ülnek akár csoportosan is kiálló ágakon és villanydrótokon. Kiválóan repülnek. Télen akár 2500-10 500 km-t is megtesznek délre vonulva, mert táplálkozásukhoz csak ott találnak elegendő rovart. Csak nappal tudnak vonulni, de röptükben is tudnak táplálkozni. A legtöbb hím monogám, de néha a körükben a bigámia is megjelenik.

A meredek lösz vagy homokfalban, telepesen fészkelnek. A partoldalba ássák 1,5-2 m hosszú (fészek) alagútjukat, melynek végén található a költőüreg. Az alagút átmérője 5-6 cm, ami a kijáratnál 8-10 cm-re bővül. Az üreg két-három hét alatt készül el, sokszor egy vagy több másik, félbehagyott üreg kialakítása után.

A költési idő visszatértük után 3-4 héttel, májusban kezdődik, és júliusig tart. Ebből a kotlás 20-22 napot vesz igénybe. A szülők felváltva kotlanak, de a hímek kevesebbet ülnek a tojásokon. A tojó általában 5-6 gömb alakú fehér tojást rak. Számuk erősen függ a táplálékkínálattól. A fiókákat egy vérszívó a Carnus hemapterus légyfaj gyötri, ugyanis kikeléskor a fiókák csupaszok, bőrük rózsaszín.

A szülők 20-30 napig etetik őket a fészekben, majd még egy darabig a kirepülés után is. Sokszor a homokkitermelés teremti meg számukra az alkalmas fészkelő helyeket. Másrészt a költési időben végzett homokbányászat gyakran elpusztítja a tojásokat, olykor a fiókákat is. A változásokra gyorsan reagál. Húsz-huszonkét éve talán, Albertirsa külterületén egy munkagép kiemelt néhány kanálnyi földet s a gyurgyókák a falat bontani kezdték, s az egyik sikeres költőhely lett, amit aztán egy lelkes természetvédő aktivista őrzött.

Szabó Sándor

Hasonló hírek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

spot_img

Friss híreink

Kilenc bajnoki meccs

A Ceglédi KK SE Kék Cápák hat korosztálya et...

Csáky András újabb csapata

Bemutatta jelöltjeit a Ceglédi Lokálpatrióta Klub Egyesület is, melynek...

Nagykőrösi szélhálmos

Egyelőre nem tudni, milyen ítélet várhat arra a nagykőrösi...

Jubiláló munkatársait köszöntötte az Infineon Technologies Bipoláris Kft.

A vállalat az elmúlt évek hagyományaihoz hűen március 21-én...

Hogyan lehetsz személy- és vagyonőr?

  Az egyik legkeresettebb szakma manapság a személy- és vagyonőr....