10.7 C
Cegléd
2024. április 19. péntek
spot_img

Az utolsó ugyeri szőlő

Egy féltve őrzött boros palack címkéjén ez áll: „BORI JAZZ 2005 alkalmából palackozta Pálinkás Miklós és fia családi borászata”. A palackban pedig kadarka, kedvenc borom, melyből már alig terem a környékünkön. Most, 17 évvel később idősebb Pálinkás Miklós úgy döntött, hogy „kivereti” a 2400 négyszögöles (fiatalabbak kedvéért, 3,6-tal szorzandó, vagyis jó 8500 m2-ről van szó) szőlőültetvényét, mely a kadarka-tőkék mellett főleg ezerjót tartalmaz. Ezzel az utolsó darab szőlő is megszűnik az Ugyerban, melyet közel 100 éve telepitettek.
A szőlősgazda és borász keserűen beszél erről: „Amikor vagy jó tizenöt éve kinőttük a családi házunk udvarát, megvásároltuk az ugyeri portát és oda helyeztük át a szőlőfeldolgozást, az akkoriban modernnek számító hidraulikus présekkel, bogyózó géppel felszerelve. Az utóbbi években azonban egyre kiszámíthatatlanabb a termés, – egyértelműen a klímaváltozás hatásaként – korábbra tolódtak a szüretek, de igy is sokszor, mire odajutunk, már a darazsak megdézsmálták a szőlőfürtöket.
De a legnagyobb gond az, hogy nincs ember, aki megművelné a szőlőt. Az ilyen hagyományos ültetvényen mindent (metszés, kötözés, horolás, permetezés) kézzel kell csinálni. Sokszor, esős idő után például azonnal horolni (gyomot kikapálni) kell, ami ekkora területen öt napig is eltarthat, különben pár nap múlva derékig ér a dudva. Erre például nincs ember, a régi napszámosok kihaltak, itt is egy 70 felett járó bácsi szokta egymaga ezt csinálni.
Úgyhogy hosszú halogatás után, fájó szívvel, de felszámoljuk a szőlőt és ezzel végleg megszűnik a borászkodás az Ugyerban. Legjobban a hordóimat sajnálom, ezek egytől-egyig az ereklyési Cseh kádár kezemunkái. A legnagyobb 1285 literes!”
Arra a kérdésre, hogy ez kifejezetten ugyeri vagy általános probléma-e, hasonló-e a helyzet másfelé is, ezt mondja:
„A berceli dombokon található Aranyhegyi pinceszövetkezetben is tag vagyok, ott a legtöbb művelet már gépesítve van, a szőlősorok ennek megfelelően, kordonosan vannak kialakítva.
Viszont a régi Öregszőlőkben található kis szőlőnkben, ahol még ez az ún. tőkefejművelés folyik, hasonló gondokkal küszködünk, mint az Ugyerban, de azt legalább – a szomszédok bevonásával – talán sikerül megmenteni. Mellesleg ott is szinte ez az utolsó egybefüggő szőlőültetvény.


Sajnos, ki lehet jelenteni, hogy a hagyományos, Cegléd környéki (főleg az Öregszőlőre jellemző) szőlőművelés felett eljárt az idő. Régen apáink, nagyapáink idejében természetes volt, hogy – elsősorban saját használatra – bort készítettek, amire büszkék voltak. Jellemzően 1200 négyszögölös területen, ugyanis családonként ennyit hagytak meg magánkézben az államosítás után.
A saját maguk által megtermelt szőlőből ilyen-olyan bort készítettek és azt fogyasztották, azt kínálták vendégségeken. Mindez a sörfogyasztás és egyéb italok elterjedése előtt volt. Megkockáztatom, hogy ez sokkal egészségesebb volt – a saját gyümölcsből készült pálinkával együtt is – mint a mai alkoholfogyasztási trendek. Életstílusunk alapvető átalakulásával ma már sem idő, sem igény nincs „saját” bor készítésére, de az ehhez szükséges minimális hozzáértés is elveszett. Hozzáteszem, főleg a rendszerváltozás óta óriásit fejlődött a hazai borászat, ezzel a választék is, mely elérhető mindenki számára, már aki meg tudja fizetni a minőségi borokat. „Napi” fogyasztásra viszont hiányoznak ezek az egyszerűbb, felénk savasabb, de mégiscsak tiszta nedűk.
Persze az sem segít, hogy a szupermarketek polcain megjelentek a „kevert” borok, melyek olcsó, bizonytalan eredetű (pl. olasz) és magyar borok keveréke és olyan fantázianeveken árusítják mint pl. Dankó Pista… Nos, pont az ilyen piaci manővereknek is köszönhető a szőlő felvásárlási árának mélyrepülése.”
Végül arra a kérdésre, hogy mit tanácsolna annak, aki netán manapság ilyen 1000 négyszögöl körüli földterületen gazdálkodásba fogna, a következőt mondja: „Mindenképpen lebeszélném szőlő, vagy akár gyümölcsös telepítéséről. Még talán a zöldségtermesztésnek – úgymint paprika, paradicsom – van létjogosultsága, de azt is fólia alatt, hogy az extrém időjárási tényezőket – amennyire lehet – leredukálják.”
Lejegyezte és a fotókat készítette: Bori Viktor Attila

Hasonló hírek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

spot_img

Friss híreink

Ápolókat díjaztak

A Magyar Ápolók Napja kapcsán február 17-én Budapesten a...

Autót rongált és rabolt

A Nagykőrösi Járási Ügyészség vádat emelt egy férfi ellen,...

Nemzetiségi választási konferencia

Sztojka Attila, roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos volt a vendége...

“Ceglédé a legbizarrabb EU-pénzes sztori”

Az országos sajtó is felkapta a hírt, miszerint Ceglédé...

Lámpákat lopnak

Márciusban még örömmel jelentette be Klément György önkormányzati képviselő,...