Gajda Ferencet, Nyársapát legidősebb lakóját otthonában köszöntötte Földi László országgyűlési képviselő és Kis Miklós polgármester január 25-én, a 100. születésnapján!
Erről a szívélyes ünnepségről tudósított a Ceglédi Városi Televízió Híradója is. Négy évvel ezelőtt készítettem egy nagyon érdekes interjút Gajda Ferenccel a tanyáján. Kértem, hogy meséljen magáról, arról, hogy milyen volt a fiatalkora, hogyan élt régebben és hogyan éli napjait, mivel foglalkozik mostanában. Beszélgetésünket újból felidézzük:
„Cegléden születtem 1922. január 25-én. Szüleim 2 hold szántón és 1 hold szőlőn gazdálkodtak, jószágot tartottak, így belenőttem a mezőgazdaságba. 6 elemit, majd 3 gazdasági iskolát végeztem.
Nyársapátra nősültem 1946-ban, így kerültem ide. Feleségem, Licuka volt a tsz-tag, nekem el kellett mennem az iparba dolgozni, mert a tsz nagyon keveset fizetett, abból nem tudtunk megélni. Csepelen, egy hadiüzemben esztergáltam állandó éjszakai műszakban, ami sokkal több pénzt hozott. Az éjszakázás mellett nappal a háztájiban dolgoztunk, őszibarackot és krumplit termeltünk. Kerékpárral hordta a feleségem az árut Ceglédre és Abonyba a piacra. 1968-tól nyolc éven át Cegléden, az EVIG-ben vasöntőként dolgoztam. A komoly fizikai munka kikezdte az egészségem, leszázalékoltak.
1974-től a Haladás Tsz-ben így vállaltam munkát, 12 évig pincemester voltam. Természetesen tovább folytattuk a gazdálkodást. Később már nagyobban ment a termelés és leginkább Szolnokra jártunk a feleségemmel piacra. Mindig együtt, közösen dolgoztunk.
Sajnos, 2016-ban elveszítettem a nejemet, azóta is fáj, nagyon hiányzik. 70 évig éltünk együtt, 90 éves korában halt meg. A kertben sok virágot termesztek, azt viszem ki a sírjára.
Az egészségem jó volna, csak a hallásommal és a látásommal van baj. A ház körül, az udvarban tevékenykedek, magam körül rendet csinálok. Tyúkjaim vannak, ellátnak tojással és jó érzéssel tölt el, ha gondozhatom őket. Van kutyám, macskáim, reggel már az ajtóban várnak, hogy megetessem őket.
Elektromos kerékpárral még be szoktam menni a faluba a boltig, a postára, de igazán itt a tanyámon érzem jól magam az emlékeimmel. Itt vagyok itthon.
Keresztlányunk és családja az, akire támaszkodhatom, ő a gondviselőm. Csak jót mondhatok rájuk, mindig hozzák a főtt ételt és mindent, ami az ellátásomhoz szükséges. Férjével együtt szinte naponta jönnek, gondolnak rám, ellátnak gyümölcsökkel, finomságokkal is, csak dicsérni tudom őket.
Sajnos a barátaim, jó, régi szomszédjaim már mind elmentek, a mostani szomszédsággal már nem alakult ki olyan kapcsolat, mint a régiekkel.
Azt üzenem a nyársapátiaknak, hogy csak jó érje őket, legyenek egészségesek, éljenek szép családi életet.
Kedves Feri bácsi! Ennél szebbet én sem kívánhatnék Önnek. Éljen még jó egészségben sokáig! Remélem, hogy 100 éves korában is beszélgethetünk majd!”
A község lakosai és a Nyársapáti Hírmondó munkatársai nevében szívből gratulálunk, és továbbra is jó egészséget kívánunk!
Nagyné Kovács Éva
