Sokféle osztálytalálkozó létezik, de amilyen május 28-án Cegléden történt, valószínűleg párját ritkítja. Az egykori Hámán Kató Általános Iskola 1967-ben végzett öregdiákjai 55 éves találkozót szerveztek, ami önmagában is tiszteletre méltó, de erre meghívták a bokodi általános iskola 1961-ben végzett tanulóit is, ami eléggé szokatlan. Az összekötő kapocs a két osztály között volt osztályfőnökük, Vörösvárszky Ottó tanár úr személye.
Mint fiatal pedagógus, Bokodon kezdte pályafutását ezzel az osztállyal. Az akkori, alapvetően mezőgazdaságból élő és a környékbeli bányákban dolgozók, a község lakói és a gyerekek hamar megszerették a fiatal tanítót, aki nemcsak tanított, hanem közösséget is kovácsolt a felnőttekből és a gyerekekből. A szeretet és tisztelet a mai napig él a ma már gyönyörűen kiépült községben. A fiatalok a nagyszülők elbeszéléseiből ismerik az egykori fiatal tanító tevékenységét, az osztálykirándulásokat, a cserkészetet, a szakköröket, a nagypapák és nagymamák egykori mozgalmas iskolai életét. A kapcsolat azóta sem szakadt meg. A tanító még 2020-ban is meglátogatta volt osztályát, első munkahelyét, ahol akkor is, mint mindig, igen nagy szeretettel fogadták.
Az élet azonban új kihívásokat adott. Az 1964-ben Ceglédre költöző tanár itt kapott elsőként egy osztályfőnök nélkül maradt hatodikos osztályt. A hátralévő néhány évben azonban olyan osztályközösség alakult ki, amelyik a mai napig folyamatosan tartja a kapcsolatot, nemcsak ötévente, hanem sokkal gyakrabban találkoznak, követik egymás sorsát. Osztályfőnökük, aki annak idején sokszor emlegette egykori bokodi osztályát, felkeltette az érdeklődést mindkét volt osztálya tagjaiban egymás iránt. Először csak telefonon, majd 2020-ban néhányan személyesen is találkoztak Bokodon, ahol a két osztály ott lévő tagjai azonnal megtalálták a közös hangot. Akkor kezdett érlelődni az a gondolat, hogy a két, egymásnak oly sokat emlegetett osztály tagjai személyesen is megismerjék egymást. Erre kiváló alkalomnak mutatkozott a ceglédiek 55 éves osztálytalálkozója. A telefonálások, egyeztetések mindkét részről igen pozitívak voltak és így létrejöhetett a régen várt találkozás.
A megérkező bokodi osztály a program szervezőivel Molnár Évánál találkozott. A rövid felfrissülés után együtt indultak szeretett osztályfőnökük meglátogatására. A bokodi csapat szokásához híven, ismét okozott meglepetést. Az annak idején elmaradt szerenád helyett, erre az alkalomra írt dalt énekelték. Mivel a csapat csak az indulás előtt találkozott, egy benzinkút parkolójában tartottak főpróbát. Ottó bácsi, ahogy mindenki hívja, igencsak elérzékenyült a két osztály képviselőinek láttán. Nem is tehetett mást, gyorsan megvendégelte az énekeseket pálinkával és pogácsával. Az út innen a városközpontba vezetett, ahol a vendégek először megtekinthették a városháza aulájában álló pókbangó szobrot, amely a ceglédi osztály tagjának Diósi Pálnak az alkotása. Ezután a Szent Kereszt Általános Iskola – az egykori Hámán Kató utódintézménye – megtekintése következett. Az iskola folyosóin, termeiben, a tanáriban mindenütt Ottó bácsi művészi faragványait csodálhatták meg. A városközpont körbejárásával folytatódott a program. A három templom, a Kossuth kultusz emlékei és a város szecessziós épületei sokáig emlékezetesek maradnak a vendégek számára.
A nagy találkozás a Széchenyi úti Kiskakas étteremben történt. A két osztály tagjai igen hamar megtalálták a közös hangot. A megismerkedés után elkezdődött a szokásosnak mondható osztálytalálkozó, amin immár két osztály tanulói vettek egyszerre részt. A hagyományos jelentés beadása után elhangzó üdvözléseket követően, közös gyertyagyújtás volt a már eltávozott osztálytársak emlékére. Mindkét osztály készült ajándékokkal. A bokodi osztályból többen is borászkodnak. A község igen közel van a móri borvidékhez, ezért a fehérbor készítése ott régi hagyomány. Az egyedi üvegeket Szilágyiné Éva öltöztette népi motívumokkal ékesített „ruhákba”. Ilyen üvegeket kapott minden ceglédi osztálytárs. Ottó bácsi természetesen a legszebben díszített üveg tulajdonosa lett. Faültetés ugyan nem volt, de minden ceglédinek jutott egy cserép ajándék fűszernövény is. A ceglédiek a Megyeri testvérek díjnyertes vörösborával kedveskedtek a vendégeknek. Minden résztvevő kapott egy fényképet Ottó bácsi által, az erre az alkalomra faragott művéről. A közös fotózást követően, jó hangulatban fogyott el a vacsora. A beszélgetés, ismerkedés, a közös élmények oldottá tették a hangulatot. Sajnos, a találkozónak hamar véget kellett vetni, tekintettel a vendégekre váró hosszú hazaútra.
Ez a találkozás biztosan örök emléke marad minden résztvevőnek, különösen a két osztály egykori szeretett osztályfőnökének, Ottó bácsinak. Talán hamarosan meg is lehet az osztályok találkozóját ismételni, hiszen az öreg diákok már tényleg nem fiatalok, bár fiatalos a lelkesedésük. Ezért bizony szorít az idő!
Halász Éva
Osztályok találkozója
