Demeter Béla és felesége Csuri Kati, őket régóta ismerem. Nincs olyan nap szinte, hogy Béla ki ne menne a hobbijukra. Nem egyszer meglátogattam őket, mindig csodáltam a gondosan megtervezett kertjüket. A babnak, uborkának, borsónak oszlopokon kifeszített hálókat húztak ki, melyre fokozatosan kúsznak fel a mellé ültetett növények. A bokorbab, zöldség, répa, kapor, fokhagyma, zöldhagyma szép sorban és igazi intenzív növekedésben van.
– Béla mit csinálsz velük, hogy ennyire szeretik a helyüket?– kérdeztem.
– Nézd! A kert végébe be van hordva a trágya és letakarom nyáron. Télen, ha engedi az idő vagy tavasszal beleásom a földbe. Mint látod meg is hálálják – szólt a válasz.
A termés persze sok a párnak, a fölösleget Kati üvegbe rakja savanyúságnak, lekvárnak. A frissen felszedett növényeket beviszik a piacra, ezek a termények mind-mind az ő szorgos kezük munkája. A standon igen gusztusosan vannak elhelyezve, nekem különösen tetszik a kis polcrendszer. Olyan érzése támad a vevőnek, mintha Béla és Kati a spejzát hozta volna be a piacra. A fonott kosárba fokhagyma díszlik, a polcok szépen megrakva. Kati igen szépen kirakva kínálja a szezonnak megfelelő növényeket.
Háta mögött Bogdán Benő árulja a termékeit és neje által készített savanyúságokat is. Háttal vannak egymásnak, de nem haragból, csak a stand elhelyezkedése miatt. Sokat locsolták a múlt évben, hogy a termékek piacképesek legyenek.
Kívánom nektek és a többi hobbi tulajdonosainak is eső érkezzen bőségesen, nektek meg jó egészséget, minél több terméketek fogyjon el a piacon! Vásároljunk minél többet a helyi kistermelőktől!
Józsi Bá’!
