Szász Lídia Sára nyugdíjasként tanít a Patkós Irma Művészeti Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium és AMI-ban. Hitvallása: „Tanári hivatásomban a gyermek az első!”
Hogy tudod kisugározni a sok szeretetedet ebben az egoista, stresszes világban?
– Sok-sok megértő, kedves, empatikus perc, következetes együttélési normák megismertetése,
elméleti és gyakorlati munka egységének kialakítása...Sokáig sorolhatnám még mindazt a feladatot, amelyet a tanítás-tanulás során tisztázni kell. A tanítás folyamatait nekem, a tanárnak, a tanulás tartalmát, formáit a diáknak. Ez együtt a tanári munka felelőssége.
Mindez szeretetteljes, őszinte légkörben valósítható meg.
De hát honnan jöttél? Honnan gondolod, hogy ezt kell tenned, így kell?
Tanár vagyok, több mint 50 éve. Rajz- és földrajz szakon végeztem Szegeden a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, majd Rajz és környezetkultúra középiskolai tanári diplomát kaptam a Moholy Nagy Iparművészeti Egyetemen. Ezek után a tanári munkámban jelentős változások történtek. Korszerű képzőművészeti nevelés és oktatás felé fordult a figyelmem, konkrétan a projekt pedagógia szellemisége jellemezte és ma is egyre fokozottabban jellemzi óráimon a vizuális kultúra tanítását.
Tanári pályád állomásai?
Tápiószentmártoni Óvoda, Általános iskola, majd a Földváry Miklós Művészeti Iskola.Nagykáta Damjanich Janos Gimnázium, Budapest Visart Akadémia, Cegléd Török János Szakközépiskola, majd a Tetz Művészeti Iskolában tanítottam, közel 10 évig. Jól éreztem magam, sok tehetséges szorgalmas tanítványom volt, akikre ma is szívesen emlékezem. Az iskola vezetése, a kollégák valamennyien segítőkészek voltak, szívünkön viseltük az iskola sorsát.
Tápiószentmártonban a Földváry Miklós Művészeti Iskola alapításának gondolata tőlem származott. Nehéz munka volt meggyőzni a fenntartó önkormányzatot, de örömünkre szolgál,hogy 2000-től a mai napig működik az iskola.
Miért költöztél Budapestre, vállalva az utazást heti 2 alkalommal a PIMI-be?
Negyedik éve elköltöztem Ceglédről Budapestre, közel a bátyámékhoz. Ez az indok érthetőgondolom, de van egy másik is, ami nekem nagyon fontos.
Ez pedig a szabadság, nyitás a művészetek felé, ami csak itt lehetséges a fővárosban.Alaposabb megismerése a kisebb és a nagyobb múzeumok kiállító termeinek, részt venni az aktuális kiállítás megnyitókon, majd a kurátori vezetéseken. Történelmi és alternatív színházak látogatása. Művészfilmek, értékes alkotások felkeresése a számos Art Mozi műsorán. Könnyű- és komoly zenei, jazz koncertek látogatása, városnéző séták, írók, költők által szerveződő találkozások.
Értem, tehát egy olyan különleges utat jársz a „tanítás” területén, ahol a gyermek fejlődése az első és minden más csak második lehet. Azért engedd meg, hogy sikereidről is írjak!
A Zsilip Festőtanoda fővárosi pályázatán Közönségdíjas lett Sára képe. A kép címe: Nyár.
Versillusztrációk? Igen. Erről sem sokan tudunk, pedig óriási dolog, nagy munka. Mint egy zeneszerző, aki a szöveg alapján művészetet és vizualitást ad a történethez, persze a gyerekek nyelvén.
Zalán Tibor verseihez készült e két illusztráció: a Rózsa a Holdon és a Kócszakállú hegedős.
Hatalmas feladat és nagy felelősség tankönyvet írni. Sára tankönyvei 1999-től jelentek meg az Apáczai Kiadó gondozásában az általános iskolák alsó tagozata számára és „Magyar termék nagydíj”-ban részesültek. Belekukkantottam az egyik könyvbe: változatos, interaktív könyv, telis-tele képekkel, rajzokkal, rajzolási lehetőséggel, gyűjtőmunkával.
Kiszely Margó
