400 kV-os távvezeték fejlemények

Terebélyesedik a távvezeték-ügy: az érintett családok, tanyás ingatlanok tulajdonosai összefogtak, hogy közösen képviseljék érdekeiket. A politikai pártokat, képviselőket és minden szóba jöhető érintettet levélben kerestek meg azzal a céllal, hogy a nyomvonal megváltoztatását elérjék.

Mint ismert, lapunk a Ceglédi Panoráma írt először arról, hogy az Albertirsa-Kecskemét közötti magasfeszültségű távvezeték érinti az ugyeri tanyavilágot, benne a Natura 2000 védett területet is. A minket felkereső családok arra is panaszkodtak, hogy csak akkor hallottak először a tervről, amikor geodéták jelentek meg a földjükön, hogy kijelöljék a telepítendő 40-50 méteres oszlopok helyét.

Azóta két csoport is létrejött a Facebook-on ebben a témában, ahol 250 fölé nőtt néhány nap alatt a csatlakozók száma. A felületen Szabó-Balogh Virág szervező közzétett egy levelet, melyet elküldtek minden olyan személynek és szervezetnek Greenpeace-től az országgyűlési képviselőkig és a Mercedes gyárig, aki segíteni tudna az ügyükben. A levél úgy fogalmaz. „Magyarország kormánya igyekszik megőrizni a tanyák arculatát, elősegítve a helyben maradást. Több pályázat, továbbá pl. a Homokhátsági célprogram révén jelenleg is csábító életforma a tanyasi élet. A távvezeték megépítése ezen törekvést teljesen ellehetetlenítené, hiszen veszélyeztetheti az ott élők egészségét, elértékteleníti meglévő vagyonukat, ingatlanjaikat. Az érintett területeken több száz kisgyermekes nagycsalád él, mely családok, s főleg a gyermekek életkilátásait, egészségét súlyosan veszélyeztetheti a 400 kV-os nagyfeszültségű távvezeték állandó közelsége, az általa generált elektromos és mágneses tér emberi testre gyakorolt negatív hatása miatt. Tudományos lektorált, javarészt angol nyelvű, interneten elérhető, orvosi szaklapok cikkeiből
pontosan ismerjük, ezen vezetékek egészségre gyakorolt káros hatásait, melyek több száz méter távolságból is fennállnak. A tervezett nyomvonal egy része Natura 2000-es védettségű területen halad keresztül. A vezeték megépülésével ezeken a területeken megszűnik a természet érintetlensége és veszélybe kerül a
környezet ökoszisztémája. Meglátásunk szerint a nyomvonalat kevésbé lakott területen – legyen az mezőgazdasági vagy ipari erdő -, lenne szerencsés megvalósítani, figyelembe véve az alternatív és kevésbé környezetterhelő technikai megoldásokat, valamint a rövidebb és ezáltal költséghatékonyabb lehetőségeket.
Magyarországi polgárokként ragaszkodunk az Alaptörvényben rögzített jogainkhoz és tiltakozunk a beruházás jelen formájában történő megvalósítása ellen!
Kérjük támogatásával, amennyiben lehetséges, személyes szerepvállalásával segítse egyre gyorsuló ütemben gyarapodó közösségünk céljának elérését!”

A politikusok közül elsőként Földi Áron az LMP Pest megyei képviselője adott ki nyilatkozatot, amelyben a ceglédi városvezetés felelősségét kéri számon a tájékoztatás hiánya és a „tájképrombolás” miatt.  „Augusztus 9-én Nagykőrös vezetése – Cegléddel ellentétben – honlapján közzé tette a terveket, mely jól mutatja, hogy a beruházás Cegléd déli külterületének irányába kanyarodik. A vitathatatlan tájképrombolás egy olyan helyen történik, mely a város utolsó érintetlennek tűnő tája, nem véletlen, hogy ennek a tájnak lettek szerelmesei a holland „telepesek”, megjelentek az első lovastanyák, egyre többen keresik itt a városi élet alternatíváját nyújtó lehetőségeket. A lassacskán beinduló falusi turizmus és lovastanyák számításait keresztülhúzza a tervezett tájképrombolás. Amennyiben lesz valami a beígért fórumból biztosan téma lesz, hogy a helyi lakosok a nagyfeszültség egészségre való hatásától is tartanak. A városháza a tájékoztatást nyilván a hamar elszabaduló indulatok miatt próbálta meg elkerülni az aulában kifüggesztett rossz minőségű tervrajzhoz sem világítást, sem nagyítót, sem létrát nem mellékeltek, így kénytelen voltam felkeresni a tervezőirodát, akik készséggel elküldték számomra is a jelenlegi nyomvonal változatot. Takács Sándor mérnök úr által elmondottak szerint az „érintettek köre” hamarosan meghívást kap a tájékoztatásra igaz ez mindössze a  vezetéktől 28 méterre lévő telkeket jelenti. Elég furcsa ezt elképzelni, egy 45-50 méter magas rácsos villanyoszlop esetében. Előzetes tervek szerint az oszlopok 3-400 m-re lesznek egymástól, a töréspontok miatt ennél közelebb is eshetnek. (…) A mérnök úr kérdésemre elmondta, hogy bizonyára megvizsgáltak más nyomvonalakat is, így a Csemőtől nyugatra a többnyire erdőterületeken átfutót is, de az erdészeti lobbira hivatkozva lemondtak a tervezett gyorsvasút nyomvonalán való vezetésről. A beruházás kiemelt jelentősége azért pecsételi meg a közelében élők sorsát, mert fellebbezésnek tulajdonképpen semmilyen okból helye nincs. Többek között nem kell beszerezni építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt, nem kell lefolytatni településképi véleményezési eljárást, településképi bejelentési eljárásnak pedig helye nincs. (…) Szomorú, hogy Kecskemét “fejlődése” vagyis egy bérrabszolgákat foglalkoztató összeszerelő üzem energiaellátásának érdekében a ceglédi tájképet rombolják. A beígért kerékpárút helyett, egy gyönyörű légvezetéket kapunk. Az engem felkereső lakosság a tanyája eladását és a Ceglédtől jó messzire való elköltözést tervezi.”

Földi László, Fidesz- KDNP-s országgyűlési képviselő az alábbi közleményt tette: „Fontosnak tartom, hogy ezúton is értesüljenek arról a háttérmunkáról, amit az Albertirsa-Kecskemét vonalra tervezett távvezeték építési ügyében folytatunk. Meggyőződésem, hogy minden szükséges és pontos információ beszerzése után, majd a megfelelő fórumokon zajlódó egyeztetések eredményeképpen megszületik egy mindenki számára elfogadható megoldás ebben az ügyben.”

A Jobbik ceglédi szervezete nevében Terecskei Ágnes írt nyílt levelet Földi László országgyűlési képviselőnek és Takáts László polgármesternek. Amint fogalmaz: „Felháborodva értesültünk arról, hogy az Albertirsa-Kecskemét vonalon 400kV-os távvezetéket kívánnak építeni – mindezt úgy, hogy előzetesen egyeztettek volna az emberekkel, megkérdezték volna róla a lakosságot. Azóta letették az első oszlopokat, figyelembe sem véve a lakosok kéréseit, ellenvetéseit, sőt, kérdéseit sem. Nem kaptunk semmilyen információt arról, hogy milyen kockázatai, veszélyei lehetnek a vezeték kiépítésének, de mégcsak arról sem értesítettek minket, mikor óhajtják tájékoztatni erről a lakosságot.
Az emberek aggódnak – aggódnak az egészségükért, aggódnak a környezetükért (mint tudjuk, a vezeték érintené a Kis-Gerje Natura 2000-es tájvédelmi körzetet is). Önök pedig félelemben tartva a lakosokat, válasz nélkül hagyva levélbeli megkeresésüket, hallgatnak tovább, mint a kiskirályok. Ezért tisztelettel kérjük Önöket, még egyszer: adjanak felvilágosítást arról, milyen következményekkel jár a nagyfeszültségű távvezeték kiépítése a lakosságra, illetve a természetre nézve?”